Jelenlegi hely

Fennállásának negyven évét ünnepelte a Komócsa Néptáncegyüttes negyven táncosával

/ Balázs Lilla /
balazs.lilla képe
Negyvenedik jubileumát ünnepelte idén december 7-én a nagykaposi Komócsa néptáncegyüttes. A résztvevőket és a szereplőket is meglepte, hogy több mint 400-an vettek részt a gálaesten. A jelenlévők közül sokan elmondták, soha nem látták még a nagykaposi kultúrházat ennyire megtelve. Elsöprő sikert aratott a gálaesten bemutatott tíz táncra épülő szerelmi történetet bemutató produkció.
A gálest záróképe - bodrogközi táncokSzlavóniai karikázóA Varjos zenekar brácsásaA Petőfi Program ösztöndíjasa, aki énekkel kísérte a gálaestet

A Komócsa néptáncegyüttes Ung-vidék központjához tartozik ugyan, de táncosai közt vannak bodrogköziek is. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy egy olyan szervezetről beszélünk, mely a két régiót köti össze. Mindezek mellett még azt is meg kell említeni, hogy a gálaesten Kelet- és Nyugat-Felvidék is összekapcsolódott, hiszen a zenét a Párkányban működő Varjos zenekar szolgáltatta. A gálaest Csanak Szabolcs, az együttes jelenlegi vezetőjének felhívásával vette kezdetét: „Felvidéki magyarként is büszkén vállaljuk nemzeti hovatartozásunkat: énekeljük el közösen nemzeti imádságunkat!”

A piros, fehér és zöld színű megvilágításban a negyven táncos felett Magyarország címere jelent meg és felcsendültek Himnuszunk akkordjai majd sorai. Egyedülállónak tekinthető, hogy Felvidéken, ahol 2019. május 15-én tiltólistára került többek között a magyar himnusz lejátszása és eléneklése is, egy politikától független, kulturális rendezvényt a himnusszal nyissanak meg. Bátorságukról és hitükről adtak bizonyságot nem csak a fellépők, de a nagykaposi kultúrházban összegyűltek is.

A gálaestet díszvacsora és vendégfogadás, valamint hajnalig tartó táncház zárta.

Röviden a Komócsa Néptáncegyüttesről          

A komócsa szó egyébként szamócát jelent – ma már kevesebben használják a komócsa kifejezést a szamócára, ám jelentésével az ung-vidékiek tisztában vannak. 

A Komócsa néptáncegyüttes 1979-ben alakult Kozsár Miklós vezetésével. Ő 1985-ig volt az együttes vezetője. A környéken megalakulásuktól kezdve ismertté váltak, a nyolcvanas évektől pedig egyre nagyobb ismerettségre tettek szert: eljutottak a Gömörben található Gombaszögre, részt vettek a a beregszászi Barátság fesztiválon és jártak Magyarországon is.

Bukó Gyula 1986-ban vette át az együttes vezetését. Az ekkor újraalakult együtteshez új táncosok is csatlakoztak.  Az új vezetés újszerű helyzeteket is teremtett: az együttesnek ekkor lett saját próbaterme a Nagykaposi Városi Művelődési Központ alagsorában. Akkori elsődleges céljuk az együttes 10. évfordulójára való felkészülés volt.

Barkó Attila 1991-ben lett az együttes vezetője. Erre az időszakra nőtte ki magát a Komócsa néptáncegyüttes, létszáma ekkor 24 főre emelkedett. Fellépéseik is megszaporodtak: felléptek Felvidék minden nagyobb városában, a szlovák parlament épületében és Északkelet-Magyarország falvaiban és városaiban. Sajnos utánpótlás hiányában és egyéb okok miatt fokozatosan csökkent az együttes létszáma, így 2004-ben az együttes 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget követően a Komócsa Néptáncegyüttes egy időre felfüggesztette a tevékenységét.

Köszönhetően a néptáncegyüttes sikereinek és az emlékeknek, melyek az emberekben maradtak. Sokakban hiány támadt az együttes időszakos színpadi csendjének következtében.

Hála a Petőfi Sándor Programnak, Ung-vidékre 2015-ben megérkezett Veres Annamária. A szakmai segítség új lendületet adott az együttesnek. A következő évben Horti Réka segítette az immáron újraalakult Komócsa Néptáncegyüttes munkáját, ez időben lett az együttes vezetője Csanak Szabolcs. Prosperáló találkozása volt ez két nagyon aktív, a magyar néptánc iránt elkötelezett fiatalnak. A két fiatal összehangoltságának következtében a régi táncokat fölelevenítették és új táncokat is tanultak.

Ennek az élményekben gazdag, de a szolgálatban kitartásról tanúságot adó negyven évnek eredményét láthatta a nagyérdemű 2019. december 7-én. A gálaesten bemutatott táncaik: magyarpalatkai, széki, szlavóniai, magyarbődi, bodrogközi, kalotaszegi, szilágysági, bonchidai, bökönyi, szirénfalvi.