Jelenlegi hely

Hadd égjen a soha ki nem alvó…

Bécsben vették át a betlehemi békelángot a magyar cserkészek

/ Gáspár Barra Szilárd /
gaspar.barra.szilard képe
A Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közel száz cserkésze közösen zarándokolt el Bécsbe december 12-14. között, hogy átvegye a betlehemi békelángot.
ÁrnyjátékA magyar csekészek átvették a lángotCsoportkép a Szt. Leopold templom előttÉn így imádkozom

A betlehemi békeláng osztása mára már egy új karácsonyi hagyománnyá vált. 1986-ban Helmuth Obermayr, az osztrák országos tévécsatorna felső-ausztriai stúdiójának egyik munkatársa indította el ezt az akciót Ada Brandstetter ötlete alapján. A Fényt a sötétbe nevet viselő, fogyatékos gyermekeket segítő jótékonysági kampány részeként egy mozgássérült gyermek hozta el Ausztriába a betlehemi Születés templomában gyújtott lángot, majd itt mindenki elvihette saját hajlékába. 1989-ben Herbert Grünwald cserkésztiszt vezetésével Európa más országainak cserkészeit hívták Bécsbe, hogy ott egy ökumenikus istentiszteleten átadják nekik a békelángot. Így vált ez a cserkészmozgalom egyik jellegzetes programjává.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az anyaországi és külhoni magyar cserkészek együtt mentek el Bécsbe átvenni a lángot. Az osztrák fővárosban tartott ünnepség előtt azonban két napot Sopronban töltöttek. Ez idő alatt lelkiekben töltekezve készültek a rájuk váró szolgálatra, a láng őrzésére és szállítására.

A soproni program csütörtök délután kezdődött zászlófelvonással. A megnyitón minden szövetség csatakiáltással mutatkozott be. Az anyaországból nyolcan, Horvátországból szintén nyolcan Erdélyből negyvenen, Vajdaságból kilencen, Kárpátaljáról huszonegyen, Felvidékről pedig ketten érkeztek. A megnyitó után ismerkedős játékok és műhelymunka következett, melynek során többek között a globális és a lokális cserkészettörténet-írásról oszthatták meg gondolataikat a résztvevők, valamint tabukat oszlatva tehették fel kérdéseiket lelki vezetőiknek. A napot tábortűz zárta, melyben egy katona lelki gyógyulásának folyamata elevenedett meg, beleszőve a résztvevők által dramatizált bibliai történeteket.

A pénteki nap délelőttjén a cserkészek Sopron városát fedezhették fel, vetélkedő keretében. Délután újra műhelymunkára következett, a résztvevők jobban megismerhették az ICHTÜSZ és a Táborkereszt cserkész lelkiségi mozgalmak munkáját, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programját és célkitűzéseit, illetve megtudhatták, hogy cserkészként hogyan segíthetnek ezen esemény lebonyolításában. Egy további „műhelyben” saját imádkozási szokásaikról elmélkedhettek és beszélgethettek a résztvevők, aki pedig igényelte, annak szentgyónásra is nyílt lehetősége ez idő alatt. A műhelymunkát követően áhítatra került sor Bóna Zoltán lelkipásztor és Szár Gyula premontrei atya vezetésével. A napot végül taizé-i imaórával és zászlólevonással zárták.

Szombaton már korán reggel talpon volt mindenki és a társaság Bécsbe indult. Itt aztán újabb anyaországi és bécsi magyar cserkészek csatlakoztak a népes küldöttséghez. Az osztrák fővárosban délelőtt városnézésre került sor. Ebéd után a résztvevők két csoportra oszlottak. Mivel a lángátadó ünnepséget idén egy kisebb méretű templomban szervezték meg, korlátozott volt a résztvevők létszáma, de azok sem szomorkodhattak, akik nem mehettek a templomba, hisz meglátogatták a helyi cserkészmúzeumot, melynek gyűjteményében rengeteg cserkész relikvia, egyenruha, zászló, nyakkendő és a cserkésztörténelem szempontjából fontos dokumentum van. Eközben a Szent Leopold plébániatemplomban az Európa minden szegletéből összesereglett cserkészekkel együtt a magyar cserkészek képviselői is átvették a betlehemi békelángot. Később a társaság két része újra egyesült a lángátadó ünnepség helyszínéül szolgáló templom előtt, ahol hálát adva Istennek és köszönetet mondva a zarándoklat vezetőinek lezárták együttlétüket. Hazaindulás előtt még röviden mindenki belemerülhetett a karácsonyi vásár hangulatába.

E három eseménydús nap alatt a Kárpát-medence különböző magyarlakta részeinek cserkészei jobban megismerhették egymást, új barátságok szövődtek és lelkiekben gazdagodva térhetett haza mindenki saját közösségébe, hogy aztán a lángot osztva békét hirdessen embertársainak.

 

Fotók: Techet Gábor