Június 2-3-a között hetedik alkalommal szervezték meg a rendezvényt
Hagyománnyá vált a Szórványnap Brassóban, mi sem jelzi jobban, hogy a két naposra duzzadt rendezvény immár évenkénti találkozási pont Brassó és a környékbeli barcasági falvak közt. Létrejöttét az az igény teremtette, hogy a brassói evangélikus egyházközséghez tartozó kisebb gyülekezetek évente legalább egyszer együtt ünnepeljenek, ahol az anyaegyházközség találkozik a leányegyházközségeivel. Az évek során a rendezvény felekezetek felettivé, kulturális szempontból is értékelhető eseménnyé formálódott, teret adva az aktualitásoknak, s egybefűzve a rendezvény üzenetét az emlékévek, egyéb esedékes megemlékezések tartalmával. Lépésről lépésre eljutott a rendezvény oda, hogy bekapcsolódjon a magyar hagyományok, az erdély autentikus folklór bemutatásába is.
2012-ben indult útnak a rendezvény a brassói evangélikus-lutheránus egyházközség szervezésében, s idén már a hetedik alkalommal rendezték meg az egyházközség udvarán. A Szórványnap egyik kihívása, hogy a gyermekeket, fiatalokat megszólítsa, és az idősebb generáció egyfajta alternatívát mutasson hagyományainkkal a fiatalabb generációnak, s tudja magát besorolni a magyar, keresztyén, nemzeti társadalomba, és így tekinteni a jövőbe. Idén a rendezvény „Hagyományaink” hangsúlyozásával az erdélyi magyar, autentikus folklór bemutatásának jegyében zajlott. A két naposra rendezvényen első alkalommal szerveztek ifjúsági néptánctalálkozót.
A szervezők sikerrel szólították meg a Hagyományok Házát, amelynek képviseletében Budapestről Hont Angéla, illetve az Erdélyi Hálózat képviseletében Marosvásárhelyről Török István tartott előadást a hagyomány szerepéről, megtartó erejéről a mai társadalomban. A szombati, első napon nyolc tánccsoport mutatkozott be. Fellépett a Kaláka Néptáncegyüttes két korcsoportja Szamosújvárról, a Sirülő Néptáncegyüttes Brassóból, a Zajzoni Boricások, a Barcaújfalusi Néptánccsoport, a Köménymag Tánccszövetkezet Budapestről és természetesen a brassói evangélikus egyházközség keretein belül immár két éve működő Mátka Néptánccsoport, szintén két korcsoporttal. A táncosokat Ft. Adorjáni Dezső evangélikus püspök köszöntötte, majd Dr. Csendes László könyvét mutatták be „Egy kevéssé misztikus egyház?” címmel. A délután népzenei koncertekkel folytatódott, majd az esti mulatságban a két koncertező zenekar, a szamosújvári Ördöngös Zenekar és a Magyarpalatkai Banda húzta a talpalávalót hajnalig.
Vasárnap a Nemzeti Összetartozás Napja jegyében telt. Az ünnepi istentiszteleten átadták a Reményik Sándor-díjat, amelyet Potápi Árpád János Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Fülöp Károly egyházmegyei felügyelő vehetett át az egyházért, illetve a magyar közösségekért végzett munkájuk elismeréseként. Az istentisztelet után az egyházi méltóságok, meghívott politikusok, a Történelmi Vitézi Rend tagjai és az egyházközség, illetve nagyszámú érdeklődő jelenlétében sor került az elmúlt év októberében a templomkertben felállított Árpád-emlékmű koszorúzásra. Ezt követően már hagyományosan a helyi fúvós zenekar muzsikája mellett fogyaszthatták el a jelenlévők ebédjüket, majd következett a záró gála, amelyen az elmúlt év során a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak tanítványai mutatkozhattak be népzenei műsorukkal. Énekelt a Mátka Népdalcsoport, majd a Ráduly-házaspár által vezetett népszerű Mátka Néptáncegyüttes mutatta be teljes műsorát a közönségnek.
A hagyománnyá formálódó szórványnapi rendezvénysorozat méltán vívta ki a brassói közösség, közönség szeretetét és figyelmét, a műsorok rendszerint teltház előtt zajlottak, s a szervezők reményüket fejezték ki, hogy a következő években is folytathatják egyrészt a szórványság összefogását, a magyarság együvé tartozását hangsúlyozó, másrészt a minőségi programalkotást célzó tevékenységüket. Végezetül köszönet illeti mindazokat, akik a rendezvény létrejöttében anyagi, szellemi és tartalmi téren tevékenyen részt vettek, illetve hírét vitték az irott, elektronikus, valamint az online médiában.
fotó: Brassói Magyar Közösség
