Jelenlegi hely

Hetvenéves a Csemadok

Jubilált a szlovákiai magyarság legnagyobb kultúrszervezete

/ Pap Boglárka /
pap.boglarka képe
1949. március 5-én jött létre a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a CSEMADOK. Megalakulásával a második világháború utáni csehszlovákiai magyar (köz)művelődés és művészeti élet egyik sokféle elemből összetevődő, jelentős és egyedi tartópillére lett, melyhez hasonló mértékű és szervezettségű, hasonlóképpen kiterjedt feladatkörű formációra nincs példa határon innen és túl.

Az immáron hét évtizede fennálló felvidéki ernyőszervezet 2019. március 8-án és 9-én nagyszabású ünnepséget szervezett az évforduló alkalmából Érsekújváron. A helyszínválasztás oka egészen mély üzenetet hordoz: a Nyitra kerületi városban, miután 1949. március 5-én hivatalosan is megalakult a CSEMADOK, március 21-én itt hozták létre az első alapszervezetet. 

Március 8-án pénteken vándorkiállítás nyílt az Érsekújvári Csemadok székházában, mely a 70 év relikviáit igyekezett összegyűjteni. Található itt 1949-es fényképes tagkönyv, krónika, jubileumi kiadványok, de a szövetség számos elismerő díja is helyet kapott. A fogadóterem dísze Szabó Gyula festőművész által tervezett logó.

A délutáni órákban a Csemadok tagjai és vendégei tiszteletüket tették a szövetség már elhunyt, újvárhoz kötődő jeles emberei előtt. A megemlékezést két helyszínen is fiatal gimnazisták által szavalt mélyen szántó versek tették meghittebbé. Első utuk Tatárik Emil sírjához vezetett, ahol Plichta Péter emlékezett az első érsekújvári alapszervezet elnökéről. Ugyancsak abban a temetőben helyezték örök nyugalomra az egykori országos elnököt, Sidó Zoltánt is. Görföl Jenő országos titkár méltatta példamutató alakját. Megtisztelte a koszorúzást Sidó Zoltán özvegye és lánya is, akik őszinte köszönetet mondtak az egybegyűlteknek. A koszorúk elhelyezését követően a Csemadok székház előtt magasodó Czuczor Gergely szobornál zárult a kör, itt Benyovszky Ágnes, a helyi iskola történelemtanára ismertette Czuczor munkásságát.

A vendégeket városnéző sétára invitálta Štrba Sándor tanár, helytörténész, aki bemutatta a főtér nevezetességei mellett az itt található templomok belsőépítészeti jelentőségét, díszítő elemeit, s beszélt a magyar misék fontosságáról is.

Az est zárásaként a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Muravidéki Magyar Művelődési Intézet újból aláírta együttműködési szerződésüket. 

A szövetség ünnepi ülése másnap reggel 10 órakor kezdődött. A fiatalok itt is képviseltették magukat több téren is, Miklovics Melisa Bródy János: Ha én rózsa volnék című dalával köszöntötte az ünneplőket, Ozsvald Tamara pedig Füst Milán: A magyarokhoz című versét szavalta el. Ezt követően Klein Otokár Érsekújvár polgármestere tartotta meg köszöntőjét, őt Bárdos Gyula, a Csemadok elnökének ünnepi beszéde követte. Nagy öröm és megtiszteltetés volt, hogy sokan képviseltették magukat az ünnepen az anyaországból is, így jelen volt Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, aki kiemelte a szervezet megtartó szerepét. Köszöntőt mondott még Bukovszky László kormánybiztos, s átadta a Szlovák Köztársaság Arany Emlékérmét is. 

Nagy öröm, hogy a Csemadok-alapszervezetek még köztünk lévő alapítói is átvehették az emléklapokat és plaketteket, öten közülük személyesen is jelen voltak a rendezvényen. Az érsekújvári Záhorszky Erzsébet és Tarics Ferenc, a lévai Újváry László, a vágfarkasdi Restár János és a dunaszerdahelyi Héger Károly. Rajtuk kívül még 15 alapítótagot számlál a szervezet, akik nem tudtak megjelenni az alkalmon, nekik a Csemadok elnökségének tagjai személyesen viszik majd el az ajándékot.

A Csemadok Hűségért emlékplakettekkel fejezte ki nagyrabecsülését a kitartó és eredményes munkáért a területi választmányai mellett társulásainak is, mint a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának (akik a napokban is lázasan szervezik a Csengő Énekszót), valamint a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetnek. A tűzzománc plaketteket Murányi Veronika szenci ösztöndíjas készítette, járásokra jellemző népi mintákkal ötvözve Gráf Dóra vajdasági ösztöndíjas által tervezett - a 70 éves jubileum logójának választott - újragondolt Csemadok emblémát. Szintén ebből a grafikai alapból táplálkozott a kerámia plakettek megalkotója Kutak Adrienn keramikus művész. A plaketteket a hasonló szellemiségben működő külhoni, szórvány magyarsággal foglalkozó szervezetek vehették át. 

Az ünnepi ülést követően Zoboralja öröksége címmel egy színes és mulattató műsorral zárták a délutánt. Fellépett a Nagycétényi Citerazenekar zoboralji dallamokkal, a Gímesi Villő Hagyományőrző Csoport, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport, a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport és a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport pedig lakodalmas jeleneteket adtak elő, melynek köszönhetően a jó helyen ülők borral és pogácsával voltak megvendégelve, s bizony hangos kacaj töltötte be a kultúrház termét az asszonyok csúfolódásai hallatán. A nagykéri Mórinca néptáncegyüttest az immáron Ex Libris díjas Varjos Zenekar kísérte, zoboralji táncokat adtak elő.

A vendégek kötetlen beszélgetéssel búcsúztatták a napot a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének székházában, ahol a Varjos Zenekar húzta a talpalávalót, amíg igény volt rá.