Tudjátok-e ki volt Kölcsey Ferenc? Mit jelent a himnusz kifejezés? Melyik évben írta a költő verset?
Ezeket a kérdéseket tettem fel a gyerekeknek a magyar kultúra napjának hetében. A képekkel és verssorokkal illusztrált, interaktív kiselőadás célja az volt, hogy a nemzeti jelképünkhöz a fiatalabb generáció szellemileg és lelkileg könnyebben kapcsolódjon.
A foglalkozásokat a nyelvünk és motívumaink gazdagságának kihangsúlyozása köré építettem. Így született meg bennem az ötlet, hogy a „Hálót sző a pók” játék mintájára mondjuk el egymásnak kedvenc magyar szavainkat. Ehhez egy gombolyagot használtunk, amit egymásnak adogatva egy pókháló formát alakítottunk ki. A játék végeztével felidéztük egymás kifejezéseit, visszatekerve a fonal szálait. Az elhangzottak között többek között a szeretet, imádság, kultúra, iskola, tél szavaink is szerepeltek. Ezeknél a tevékenységeknél mindig örömmel tölt el, hogy azok a gyerekek is megszólalnak, akik pár hónapja még egyáltalán nem beszéltek magyarul. A foglalkozásokon mindemellett képeslapokat is készítettünk. A gyerekek a magyar népmesék legismertebb motívum mintáját színezhették ki. Ezek hátulját megcímezhették, és kedves gondolatokkal egészíthették ki.
A fogarasi és halmágyi magyarórák mellett az idősebbeknek is kínáltunk kulturális programot. A Fogarasi Református Egyházközség gyülekezeti termében ünnepi megemlékezésre hívtuk meg a gyülekezet tagjait. A Himnusz eléneklését követően, Kocsárdi Manyika méltatta szavalatával a kultúra napját. Ezt követően Hochbauer Gyula – négyfalusi tanár, helytörténész – ismertette a jelenlévőkkel Koós Ferenc református lelkész életútját. Az ő munkássága a fogarasi reformátusok számára különleges életpéldát jelent. A megemlékezést szeretetvendégség zárta.
Az összetartozás és közösségi megmaradás - ami bennünket Fogarason és Halmágyon összeköt – élő példája mutatkozhatott meg a magyar kultúra napjának alkalmain.
Öröm volt együtt lenni és ünnepelni.
