Visszatekintés
Vajon mi módon lehetséges mindez, hiszen a nyelv ismerete és a kultúrát megalapozó történelmi háttér tudása nélkül, szinte érthetetlen vagy akár félre is érthető bármilyen előadás. Természetesen a kétnyelvűség vagy a szinkrontolmácsolás megoldást jelenthet, de az sok esetben nehézkessé, elnyújtottá teheti a bemutatást, és számos alkalommal sem a körülmények, sem az anyagi keret nem biztosított ehhez. Ahogy egy kép többet mond ezer szónál, úgy a zene szöveg nélkül is magával ragadja az embert, sokféle egyetemes emberi érzést tud kifejezni, és még magyarázat nélkül sem félreérthető. Ezért is lehetséges, hogy a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete programjainak nagy részében zenei vagy részben zenei műsorral kedveskedik saját és a szélesebb körű közönségének.
Nincs ez másképp a helyi magyar diákszervezet, a Kazinczy Ferenc Diákklub esetében sem. Tagjai közt találunk számos zenei talentumot, sőt a szervezet önálló népi zenekart is fenntart, akik biztosítják az elengedhetetlen élőzenét a rendszeresen megrendezett táncházaikon is. A CsMMSZ Brünn ugyancsak számos zenész taggal büszkélkedhet, sőt sokan zenei műsorok szervezésével is biztosítják a helyi közönség zenei igényének és érdeklődésének megfelelő műsorokat. Így rendszeres Brünnben a jazz, a komolyzene vagy akár ezek fúziója. Ennek a széles és igen színes palettának egyik fontos része a népzenét és ezen belül a felvidéki magyar népzenét is játszó Varjos Zenekar, akikkel szoros és rendszeres a helyi egyesület kapcsolata évek, ha nem évtizedek óta.
A zenekar 2003-ban alakult az egykori Tücsök gyermekzenekar zenészeiből. A formáció négy taggal indult, akik közül hárman ma is a banda tagjai. A zenekar számos új művésszel is bővült, akik rendszeresen vagy különleges alkalmakkor csatlakoznak hozzájuk. Ilyen például, egyetlen női tagként Varga Frida énekes. Szinte minden hétre jut fellépésük, így különösen megtisztelő, hogy olyan gyakran látogatnak el hozzánk Brünnbe. Fellépéseik nagyon változatosak, szerepelnek hazai és nemzetközi fesztiválokon kísérőzenekarként, vezetnek táncházat, vagy képviselik a népzenei hagyományokat önálló koncerteken. Nagyon szoros az együttműködésük a szintén párkányi Pásztortűz néptánccsoporttal. Fennállásuk tíz éves jubileumán, 2013-ban a FolkEurópa Kiadónál jelent meg első albumuk, amit 2018-ban követett a második Dezsavű címmel. Bár a Varjos elsősorban szlovákiai magyar népzenét játszik, de a mai Magyarország és Erdély területéről származó zenék is szerepelnek repertoárjukban. Részt vesznek hazai és nemzetközi programokban, például a Rákóczi örökség továbbadásában a centenáriumi évben, a korszak dalait bemutatva régiójuk diákjainak. Ezekkel a kezdeményezésekkel nemcsak saját zenei tárházukat bővítik, de még jobban kapcsolódnak a magyarországi és nemzetközi zenei élethez.
Logikus lenne, ha az olvasó a benne felmerülő kérdésre, miszerint miért pont a felvidéki magyar népzene világa fogta meg a helyi magyar közösséget, azt a választ adná, hogy a földrajzi közelség az oka, hiszen a felvidéki zenekart könnyebb átcsábítani az országhatár másik oldalára. Ez részben így is van. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a csehországi magyar közösség nagy része felvidéki születésű, így a közelség mellett a hazai dallamok ismerőssége is kétségkívül hozzájárul a felvidéki magyar népzene kedveltségének itt Brünnben, de bizton állíthatjuk, hogy egész Csehországban. Erre ékes példa, hogy a szintén felvidéki Pósfa Zenekar kapott meghívást szövetségünk 30 éves jubileumi gálaműsorára. Reméljük, hogy nem állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, hogy a Pósfa Zenekar már-már hazajár Brünnbe, hiszen az elmúlt években rendszeresen vártuk őket ide, vagy szurkoltunk értük a televíziós vetélkedőn.
Jobban élvezhetjük a népzenét, ha táncolunk is rá, mint a KAFEDIK táncházakban vagy nézzük a táncot, mint a 2019-es Babylonfesten Földes Dóra és párja műsorát, vagy a Magyar Bálon 2018-ban a Pásztortűz Együttes vidám hangulatot teremtő előadását. És hogy a népzene és néptánc valóban határokon és nemzetiségeken átívelő kapcsot jelent, arra nem is kell nagyon távoli emlékeink közt kutatnunk, hiszen 2019-ben sokan vendégek voltunk a brünni bolgár közösség októberi táncos ünnepségén, ahol a kicsiktől kezdve a meghívott, prágai profi táncosokig mindenki egyaránt elvarázsolt minket táncaikkal, amelyeknek lépéseit később ki is próbálhatta bárki. Ezt megelőzően pedig a görög közösség június eleji ünnepségén élvezhettük és járhattuk a görög néptáncot.
Hálásak vagyunk a sok szép élményért és reméljük, hogy számos alkalommal egyesíthetjük szíveinket a népzene dallamain keresztül, mert ahogy Kodály Zoltán mondta: Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk.”
