A böjt ideje alkalmas a szellemi és fizikai tisztulásra a feltámadás ünnepe előtt. Kaposkelecsény református gyülekezetének tagjai egy különleges összejövetettel készültek húsvétra ezen a tavaszon.
A falu közösségi központja adott otthont annak a szimpóziumnak, ahol dr. Pospišil Miklós lelkipásztor felkérésére én, mint a Petőfi Sándor Program gyakornoka mutattam be kutatási eredményeket. A falu református gyülekezetének birtokában lévő kétszáz éves jegyzőkönyvek, szerződések és a később keletkezett iratok számos érdekességet rejtenek.
Az egykor három különálló faluként működő Mocsár, Kelecsény és Nyarád történelme a bronzkori leletek alapján nagyon távoli időre nyúlik vissza, de írásos feljegyzést egy 1437-es birtokleírásban találunk Mocsárról. A leleszi hiteles hely jegyzőkönyvében egy 1519-es bejegyzést olvashatunk a Nyarádot elfoglaló Pálóczy család és Nyarády János pereskedéséről. I. János király 1562-ben adott utasítást arra, hogy a protestáns Dobó Ferenc visszakapja kelecsényi birtokát az ungvári pálosoktól.
Szabó István 1804 és 1810 közötti lelkészsége idején adományozta Pika László az egyháznak azt a birtokot, melyen a reformátusok végre kőtemplomot emelhettek. Az erről szóló igazoló okiratot többen is aláírták tanúként, többek között Moksay Sámuel "Deputatus Assessor" és Liszkay Sámuel, a szomszédos Kapos lelkipásztora és a "Tekintetetes Zempléni és Ungi Egyesült Egyházmegye főjegyzője." Ezt a nagyon jó állapotban megmaradt adománylevél és a többi dokumentum hamarosan digitalizálásra kerül, majd átveszi őket megőrzésre a rimaszombati Tudományos Gyűjtemény. Az előadás összefoglalta a gyülekezet történetének legfontosabb eseményeit az 1970-es évekig.
A konferencia második előadója, dr. Pospišil Miklós az eutanázia és az abortusz keresztyén megközelítéséről beszélt vetített képes prezentációja során. Feltárta ennek bibliai, filozófiai és egészségügyi összefüggéseit, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A gyülekezet presbitériuma minden jelenlévőt vendégül látott egy záró szeretetvendégségen.
