Költészet napi turné Vajdahunyadon
A kultúra napja alkalmából szervezett turné sikerét követően elterveztük kollégákkal, hogy újra megismételjük a körutazást. Mindhármunk közössége nagy szeretettel várt minket újra. Szombat reggel még Marosvásárhelyen ébredtünk, majd délután már Vajdahunyadon rendeztük be a Magyar Ház termét, hogy a közösség kényelmesen tudja az előadásokat meghallgatni.
Az eseményt, ami délután öt órakor kezdődött Kofity Magda nyugalmazott tanító, a helyi nyugdíjas klub és kórus vezetője nyitotta meg. Köszöntője után először Demcsik Norbert Meglepetés e költemény című előadását hallgathattuk meg. Főleg József Attila költészetével és kevésbé ismert versével ismerkedhettünk meg, illetve olyan érdekes háttér információkkal, amit tankönyvekben nem tanítanak.
Emellett több szálon, több költő munkásságáról is szó esett, valamint a kortárs költészet is előkerült. Varró Dániel, Szabó T. Anna és Lackfi János versei is elhangzottak.
A versáradatok után Jankovszki Réka kollegina A költészet földrajza című előadásában követhettük nyomon, hogy milyen hatással van elsősorban a szülőföld, vagy egy természeti közeg a költők inspirációjára. Híres költőink hogyan élték meg a természet szépségét, hogyan hatott ez költészetükre, illetve akár egy kávéház hangulata hogyan segítette művészetüket.
Szóba kerültek a költők számára kevésbé barátságos helyek is, például Radnóti fogságban írt versei, melyek átsegítették a nehéz időszakon. Azt gondolom Réka igazán szépen összeválogatta idézeteit a leghíresebb versektől kezdve a kevésbé ismert verseken át írójuk lelkiállapotát ábrázolva.
Házigazdaként utoljára került rám sor a Rímre kapott vadászat, avagy Célba talál-e a költészet? című előadásommal. Sokat gondolkoztam, hogy vadgazdaként hogyan kapcsolódhatnék eme jeles naphoz. Vadászati novellákat szívesen olvasok, vannak kedvenc íróim is, de a versekkel kicsit bajban voltam. Szerencsére egyik kedvenc íróm, akinek szívügye volt a vadászat és sok szép vadászati leírást tartamaznak könyvei, egyben költő is.
Így előadásomat nem mással, mint Wass Albert Vadász-bajtársak című versével kezdtem. A fő célom az volt, hogy a költeményeken keresztül szemléltessem a vadászok minden napi életét, feladatait, a vadászat nehézségeit, szépségeit, szabályait. Ezekhez végül rengeteg verset sikerült találnom, többek között olyan híres irodalmi szereplőktől, mint Vajda János, Arany János, Benedek Elek vagy Zelk Zoltán.
De voltak kevésbé ismert költők is közöttük. Sőt sok olyan írást is találtam, amiben a költő esetleg kevésbé volt otthon a biológiában vagy vadgazdálkodásban, így akadtak benne hibák, melyeket a közönséggel együtt kerestünk meg. Jó pár verset találtam szarvasokról, olyat is amiben kifejezetten nagy szarvashiba rejlett így, hogy interaktívabbá tegyem az előadást agancsokat is segítségül hívtam. Azt gondolom törekvésem célba talált, ha már néhány költeménynek nem is sikerült.
Az előadások zárásaként Jankovszki Réka kolléganő még egy nagyon kedves programmal készült. Húros hangszerét, gitárját és szép énekhangját segítségül hívva sikerült bátorítani a közönséget, hogy együtt elénekeljünk pár ismertebb megzenésített költeményt.
Az egyik természetesen József Attila Születésnapomra című költeménye volt, illetve a Kertész leszek verse. Emellett Radnótitól a megzenésített változatában közismert Bájoló csendült még fel. Mivel a hunyadi közönség nagy része kórustag volt, így igazán örültek a közös éneklésnek. Végül, de nem utolsó sorban Kofity Magda nyugalmazott tanító szavalta el József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versét, mellyel igazán kerekké tette az eseményt.
A programot követően szeretetvendégség volt, ahol a kórus egyik oszlopos tagját köszöntöttük születésnapjára. Ő a kórus lelke hegedűjével, de most meglepetésként kolléganő segítségével gitár kíséretében énekeltük el neki a boldog születésnapot.
