Jelenlegi hely

Tájegységi Értéktár Gömörben

/ Hunyadi Péter /
hunyadi.peter képe
Tornalja, az egykori Gömör-Kishont vármegye járási székhelye, vasúti csomópontja – és egy nagy hagyományú tájegység központi települése. Mai ellehetetlenített közigazgatási helyzetében a város egyik fontos felemelkedési lehetősége a kulturális régióközponttá fejlődés lehet. Ennek szolgálatában alakult meg a napokban a Felvidéki Értéktár Tornaljai Tájegységi Bizottsága, melynek erőssége az, hogy "több lábon áll". Alapítói közt találunk települési önkormányzatot, művelődési házat vagy egyházi gyülekezetet is.
Hóvirág énekegyüttesHaraszti Attila főkonzulHuszár László előadásaNagy Ákos Róbert esperes aláírja az alakuló dokumentumot

Aki Gömör falvait járja, már a népi építészet láttán is elgondolkodhat azon, hogy e vidék egy karakteres, jól elkülönülő, kisnemesi eredetű jellegzetességekkel átszőtt kulturális egység. A hajdani vármegyét csak a nyelvhatár szelte félbe, ám gazdasági egységként ez inkább előnyére vált. Ma a természetellenes közigazgatási felosztás mellett, a történeti régió Szlovákián belüli periferiális helyzete, a folyamatosan fölszámolódó összetartozás-tudat összefügg a helyi értékek megkopásával, pusztulásával. Pedig a gömöri emberekre jellemző regionális öntudat, a „gömöriség” még a mai napig is nyomon követhető, és összeköttetést teremthet a közigazgatás korlátai felett. Erre épülhet fel a napokban megalakult Tornalja és Vidéke Tájegységi Értéktár Bizottság, mely éppen azzal a szándékkal formálódott, hogy az egykori tornaljai járás településeit összefogja egy közös értékgyűjtő munkában.

Az alakuló ülés az „Értékeink a Felvidéken” c. konferencia keretében zajlott, melyet a helyi Kazinczy Ferenc Alapiskola Hóvirág Énekegyüttesének előadását követően Mikó Attila, a CSEMADOK helyi alapszervezetének elnöke nyitott meg. Üdvözölte az alakuló ülést Haraszti Attila kassai főkonzul is, aki kifejtette, hogy a Hungarikumok és a Nemzeti Értéktárba tartozó dolgok nemcsak identitásunkban, szülőföldünkhöz való kötődésünkben erősít meg bennünket, hanem hosszútávon létrejöhet a Kárpát-medencei szintjén is rendszerré szerveződött mozgalom, mely összekötheti az értékeire büszke magyarságot.

Számos település és egyházi gyülekezet képviselői mellett meghívott vendégelőadók tartottak előadásokat, inspirációkkal szolgálva a majdani munkával kapcsolatosan. Huszár László, a Felvidéki Értéktár Bizottság szakmai alelnöke többek között a gyakorlati működésről szólt, hasznos útmutatókkal szolgált, míg Imre Károly Hungarikum szakértő a helyi értékek tudatosítására hívta fel a figyelmet, melynek nagy szerepe lehet a helyi közösségek erősítésében. A értéktár bizottságok működése lényegében éppen ezen a téren szolgálhat jelentős újdonsággal a már jelenleg is nagy adatmennyiséggel bíró néprajzi gyűjtésekkel, tudományos publikációkkal, adattárakkal szemben.

Az értékgyűjtő munkát nemcsak szakemberek, hanem bárki végezhet, és a megfelelő szintű bizottság elé tárhatja. Az így összegyűlő anyag lehet később valóban egy közös kincs, mely az épített örökségtől kezdve a különböző helyi ételrecepteken át akár egy mesterember szellemi hagyatékáig az élet minden területét felölelheti. Mert helyi érték legfőképpen az, amit a helyi emberek annak tartanak – és érték az, ha a helyit értéknek tartjuk.

Tornalját és Putnokot az államhatár ugyan elválasztja, de a „gömöriség” összeköti. Így az egyik meghívottként Szendrei Júlia, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei értéktár elnöke beszélt a határon átívelő együttműködési lehetőségekről, majd Pósa Dénes, a szomszédos Balog-völgyi bizottság működésének gyakorlati tapasztalatairól szólt.

Az igazi jelentősége a konferenciának mégis az volt, hogy több mint két tucat település képviselete volt jelen a Tornaljai Városi Művelődési Központ előadótermében, ahol aláírták az alapító okiratot a különböző szervezetek képviselői, így többek közt a Hanvai Református Gyülekezet képviselőjeként Nagy Ákos Róbert esperes úr, aki a Tompa Mihály emlékév jegyében a Hanván nyugvó lelkész-költő szellemi örökségét ajánlotta az értéktár figyelmébe.

 

A második éve működő, Nemzetpolitikai Államtitkárság által elindított Petőfi Sándor Program Tornaljára is küldött ösztöndíjast. E program jelentősége többek között abban állhat, hogy mintegy külső nézőpontból rávilágítson azokra a kiaknázandó lehetőségekre, melyek az adott régió közösségi együttműködését előrevihetik. A Tornalja és vidéke Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozását Hunyadi Péter, a Program tornaljai ösztöndíjasa kezdeményezte, miután fölkereste helyi közösség aktív embereit. Az elkövetkezendő időszakban, mint etnográfus-népzenész tevékeny szerepet kíván fölvállalni az értéktár adatkészletének föltöltésében.

Az alapító dokumentumot végül hat szervezet képviselői írták alá, mellyel szimbolikusan is elindult a gömöri értékek gyűjtése:

- A CSEMADOK Nagyrőcei Területi Választmánya

- A CSEMADOK Tornaljai Alapszervezete

- Tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely

- Tornaljai Városi Művelődési Központ

- Lévárt Község Önkormányzata

- Hanvai Református Gyülekezet

Tornalján, 2017.január 25-én