Jelenlegi hely

Tanulmányi úton Moldvában

/ Nagy Bence /
nagy.bence képe
A kolozsvári Bábes-Bólyai Egyetem tanítóképzős hallgatóinak szerveztek tanulmányi kirándulást Moldvába, melynek keretein belül a Gyimeseken keresztül eljutottak a hallgatók Lészpedre és a rácsilai Oktatási Központba is, ahol Márton Attila(Moldvai csángó-magyar oktatási program-koordinátora) és jómagam, valamint szépen, „kostüm populárba” öltöztetett csángó gyermekek is fogadtuk az érkező csoportot, helyben sütött lészpedi kaláccsal és még sok minden más finomsággal egyetemben. Az érkező, tanulmányaikat Kolozsvárt végző hallgatók közül sokan nem, sőt a legtöbben még egyáltalán nem jártak Csángóföldön( Moldvában), így az itteni viszonyok s a csángó emberek települései, életformája, nyelvjárása, történelme és kultúrája is némiképp ismeretlen volt számukra.

Mindenesetre nagy várakozásokkal és kíváncsisággal telve érkeztek ide. Általánosan elmondható, hogy az ide érkezők meglepődnek mikor először találkoznak csángó magyarokkal, egyszerűen különleges, és valahogyan nem magától érthető, hogy ennyire messzi az anyaországtól, de még Székelyföldtől is, a Keleti-Kárpátok által elszigetelten élnek magyarok és őrzik hagyományaikat, kultúrájukat, zenéjüket, nyelvüket.

Az egyetemista csoport első helyszíne Gyimesfelsőlok volt, ahol meg is szálltak útban Moldva felé. Másnap tovább mentek Pusztina felé, a Bákótól  északra-nyugatra fekvő székelyes csángó településre, amely egyben az egyik legfiatalabb moldvai falu. A mádéfalvi veszedelem és Mária Terézia elől menekülő székelyek alapították a 18. század végén, nevezetessége, hogy az itt található katolikus templom az utolsó Moldvában, aminek a védőszentje Szent István királyunk maradt, és reméljük innen kiindulva fog megújulni a csángó nép lélekben, erőben, identitásában egyaránt.

Nyisztor Ilona vezetésével működő hagyományőrző egyesület előadásában kaphattak ízelítőt a fiatalok a csángó népzenéből, néptáncból és a gazdag népdalkincsből. Innen érkeztek a koradélutáni órákban Rácsilába. A szombat délután hátralevő részében Nagy Bence, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa kíséretében a csoport ellátogatott Lujzikalagorba, ahol villámlátogatást tehettek az éppen akkor zajló Baka András mesemondó találkozón, ahonnan a szervező, Petres László és Gaál Ruth kalauzolásában mentek tovább újabb kulturális és történelmi nevezetességek megtekintésére.

A moldvában egyedüli középkori építésű magyar vonatkozású katolikus szentegyház történetéről Petres László moldvai magyar tanító mesélt nekünk. Míg Trunkon Benedek Márton doktor és titokban ferencessé szentelt csángó pap emlékházát, az ott felépített kápolnát és az erőszakos halála után zarándokhellyé vált, rózsaillatú csodatévő kutat tekintettük meg. Majd Csíkfaluba tértünk meg, ahol házigazdáink, vendéglátóink Turza Orsolya és Ferencz Gábor magyar tanítók voltak.

A helyi magyaroktatás helyszínén késő estébe nyúló beszélgetések mellett csángó népdalok és táncok tanulásával is szórakozhattak a hallgatók, Nag Bence kulturális ösztöndíjas közreműködésével. Másnap reggel, vasárnap a csíkfalusi katolikus templom szentmiséjén vettek részt, majd azt követően intettek Isten hozzádot eme kedves csángó népek lakta vidéknek, vissza a kincses város: Kolozsvár felé.