Jelenlegi hely

Hollósy Simon Művelődési Egylet

Lovász Dénes (2016, 2017)
Lovász Dénes (2016, 2017)
Lovász Zsófia (2018, 2018)
Lovász Zsófia (2018, 2018)

A Hollósy Simon Művelődési Egylet a kilencvenes évek elején kelt életre Máramarosszigeten, egy maroknyi tenni vágyó ember önfeláldozó munkája nyomán. Először egy kórus alakult meg, ez volt a Hollósy Simon Vegyeskar. A kommunizmus romboló munkája előtt nagyon sok ember még egy olyan világban nevelkedett, ahol természetes volt a kórusmozgalom. Az emberek óvódás koruktól öregkorukig valamilyen éneklő csoport, dalárda tagjai voltak. A kórus sikert sikerre halmozott köszönhetően annak is, hogy tagjai közt több kiváló képességű zenetanár is volt, akik nem csak jól énekeltek, hanem jelentős pedagógiai munkát is folytattak.

A Hollósy Simon Művelődési Egylet a kilencvenes évek elején kelt életre Máramarosszigeten, egy maroknyi tenni vágyó ember önfeláldozó munkája nyomán. Először egy kórus alakult meg, ez volt a Hollósy Simon Vegyeskar. A kommunizmus romboló munkája előtt nagyon sok ember még egy olyan világban nevelkedett, ahol természetes volt a kórusmozgalom. Az emberek óvódás koruktól öregkorukig valamilyen éneklő csoport, dalárda tagjai voltak. A kórus sikert sikerre halmozott köszönhetően annak is, hogy tagjai közt több kiváló képességű zenetanár is volt, akik nem csak jól énekeltek, hanem jelentős pedagógiai munkát is folytattak.

Ezekben az években kezdtek beindulni a különféle pályázati rendszerek, melyeknek feltétele volt egy jogi személyiséggel rendelkező intézmény léte. Többek között ez váltotta ki az igényt egy civil szervezet létrehozására. Így alakult meg a Hollósy Simon Művelődési Egylet.

Az egyesület a kezdeti években a helyi RMDSZ székházban működött, és az énekkar is itt folytatta próbáit. Azonban a későbbiekben sikerült egy székházat is megpályázni. Ebben fejti ki most is tevékenységét.

A székház megvásárlása egybeesett az úgynevezett „Magyar Ház Programmal” és ennek szerves részét képezi. A program fő gondolata az, hogy szórványvidékeken hiányoznak azok az infrastrukturális kellékek, melyek a helyi magyarság kultúrájának megőrzésében elsődleges fontossággal bírnának. Míg a tömbvidékeken magától értetődik, hogy a kultúrházban nyugodtan lehet magyar rendezvényeket vagy különféle képzéseket tartani, ez szórványban néha nehezen megoldható, vagy pedig pénzért bérelhető. Így tehát egy magyar ház hiánypótló. Azzal, hogy az egylet egy saját székházat kapott, gyakorlatilag egy új korszak kezdődött. Eddig a pontig az egylet tevékenysége szinte egy az egyben a kórus tevékenységével volt egyenlő, ezután viszont egyre nagyobb kihívásokkal kellett szembenéznie. A vegyeskar idővel kiöregedett, fogytán voltak a tagok, viszont az egyletnek működnie kellett. Ezért kilenc évvel ezelőtt újraélesztettük azokat a kórustáborokat, amelyeket a szervezet még a 90-es években rendezett, és amelyben összegyűjtötte a környék szórványban élő iskolásait. A kezdeményezés páratlan sikernek örvendett, már a nyári táborok új korszakának első évében 2007-ben mintegy 30 gyermek iratkozott be. A maximális létszám közel 60 óvodás és iskolás volt. A 90-es évektől eltérően a táborok koncepciója és felépítése is valamennyire megváltozott. A zenéről, énektanulásról áttevődött a hangsúly a magyar néptáncra, valamint a kézműves foglalkozásokra. Annak ellenére, hogy Máramarosban nem alakult ki az idők folyamán sajátos magyar néptánc, mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az itt élő gyermekek is megismerjék, és majd a későbbiekben felismerjék a magyar vonatkozású taktusokat. A táborok annyira népszerűek, hogy az utóbbi időben két hetesre bővítettük a rendezvényt, külön szerveztünk óvodás és kisiskolás tábort, és külön csoportban érkeztek a gimnazista diákok.

A táborok és a néptánc sikerén felbuzdulva 2012-ben magyarországi oktatóink kezdeményezésére megalakult az egyesület saját néptáncegyüttese, a SZIGET Táncegyüttes, amely több fellépésen van már túl. Első meghívásunk a Nagybányai Magyar Napokra szólt, ahova azóta is visszajárunk, és ahol a visszajelzésekből ítélve nem vallottunk szégyent, annak ellenére, hogy a koreográfiánkat csak egy hétig gyakorolhattuk el. Egyre többen hívnak meg helyi szinten is fellépni, hogy azzal is gazdagítsuk a kulturális műsort. Jelenleg több mint húsz táncosa van a csoportnak.

Ezenkívül fontosnak tartjuk a kézműves napok megszervezését is a gyermekek számára. Hagyományossá váltak a karácsonyi, farsangi valamint a húsvéti kézműveskedések. Ezekre is rendszerint mintegy 25-30 szülő hozza el csemetéit. 2014-ben megalakult a 146. Hollósy Simon Cserkészcsapat, amelynek mintegy harminc tagja van. A cserkészfoglalkozásokkal igyekszünk a magyar        identitástudatot erősíteni a gyermekekben.

A székházat természetesen lehetőségeinkhez és anyagi forrásainkhoz mérten próbáljuk rendben tartani, csinosítani. A viszonylag nagy udvar mellett egy még nagyobb kertet tudhatunk magunkénak. Itt is különféle szabadidős programokat szervezünk, néhány tag zöldség- és gyümölcstermesztéssel is foglalkozik a székház kertjében. A kinti programok és természetesen a táborok alatt élvezhetik a gyermekek és felnőttek a frissen beért gyümölcsök zamatát.

Az egyesület próbál alkalmazkodni a továbbiakban is a folyamatosan változó körülményekhez, melyek a szórványban talán sokkal dinamikusabban zajlanak le, mint tömbvidékeken és addig végezni a tevékenységét, míg igény mutatkozik rá. Jelenleg Máramarosszigeten mindössze 12 százalékban élnek magyarok, ez négyezernél is kevesebb magyart jelent.