Jelenlegi hely

Kitartással, munkával a szórványban - Pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület-

/ Gál Veronika /
gal.veronika képe
Pancsova (Pančevo) az Alföld és a valamikori Torontál vármegye területének déli részén, a Temes folyó bal partján fekszik, a szerb fővárostól 16 km-re. A város a vajdasági közigazgatás része, Pancsova község központja, amelyhez még tíz település tartozik: Beresztóc (Banatski Brestovac), Dolova (Dolovo), Ferenchalom (Kačarevo), Galagonyás (Glogonj), Omlód (Omoljica), Révújfalu (Banatsko Novo Selo), Torontálalmás (Jabuka), Tárcsó (Starčevo), Sándoregyháza (Ivanovo), valamint Hertelendyfalva (Vojlovica), mint külvárosi helyi közösség, valamennyi szerb többségű. A községben 1910-ben a magyarok még 10,3 százalékban voltak jelen. A 2002-es népszámlálás szerint a község lakossága 127.162 fő, magában a városban a magyar lakosság aránya 4,25%-ot tett ki.

A város története a régi időkbe nyúlik vissza, helyén már a rómaiak előtt vár állott.  A tatárok kivonulása után IV. Béla kijavíttatta, és védelmi állapotba helyezte Pancsova várát, mely később a törökök támadásainak volt kitéve. A törökök 1521-ben elfoglalták Pancsovát, és több mint másfél századon át tartották a fennhatóságuk alatt. 1716 novemberében Mercy tábornok visszafoglalta a várt, és ezt követően a békés időkben gyors fejlődésnek indult Pancsova. A lakosságot telepítések útján igyekeztek gyarapítani. Ferencz király 1794-ben szabad katonai községgé emelte, ipara és kereskedelme rendkívül fellendült. 1871-ben a magyar törvényhozás feloszlatta a katonai határőrvidéket, s Pancsovát törvényhatósági joggal ruházta föl.

Az ipar mellett a várost a kereskedelem is erősen meghatározta. A kereskedést leginkább a szerbek űzték. Pancsova volt a környéken a réz-, fa- és gabonakereskedés központja. A XVIII.-XIX. század fordulóján a lakosság  jelentős százaléka foglalkozott iparral. A város a  XX. században megőrizte jellegét, a központot  szépen felújított, rendezett épületek díszítik ma is.

                 

 Az ipar terjeszkedésének   következményeként  Hertelendyfalva közvetlen közelében építettek  egy kőolaj-finomítót és  egy műtrágyagyárat, ami  környezetszennyezéssel jár, és károsítja az emberek egészségét, sokan emiatt el is költöztek távolabbra. Több éve a települések magyar lakosságának a  legnagyobb gondot az elvándorlás és az asszimiláció jelenti. Hertelendyfalván az általános iskola szintjén is csak összevont tagozaton folyik a magyar nyelvű oktatás. Sándoregyházán heti két órában anyanyelvápolásként vannak magyar nyelvű foglalkozások. Pancsován a hatvanas években az alsó tagozaton összevont osztályokban volt magyar oktatás, a hetvenes években a gimnáziumban is volt magyar osztály. A nyolcvanas években a kilencedik-tizedik osztályos rendszert vezették be, majd ennek megszűntével továbbra magyarul nem indult oktatás. 

A Pancsován élő maroknyi magyar nagy lelkesedéssel ápolja a hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát. A nemzeti öntudat megőrzésében nagy szerepet játszik a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, amely 1946-ban alakult mint az 1880-as és 1930-as években Pancsován létrejött magyar egyesületek utódja. Az egyesület a néhai Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) jogutódja, illetve még a KIE előtt működő, 1886. május 23-án bejegyzett Gromon Dezső Magyar Nyelv Terjesztő Egyesületé.

                                               

A 85 éves Erdei Ernő, a temesvajkóci születésű pancsovai művelődésszervező, költő, nyugalmazott erdészmérnök egyike azoknak, aki a Dél-bánsági régió művelődési, közösségi élet szervezésében és a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységében jelentős szerepet vállal. A közösség érdekében tett munkájáért a Magyar Életfa díjjal tüntették ki. Ő kezdeményezte annak az emléktáblának az újraavatását, amelyet az egyesület elődje 1887-ben IV. Béla király tiszteletére emeltetett, és 1919-ben eltüntettek (a tatárjárás után, az említett magyar király 1243 táján újjáépíttette, és megerősíttette a pancsovai várat). Erdei Ernő alapító tagja és kezdeményezője volt az 1969-ben létrejött Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének. A szemlék keretében tartott tanácskozásokon megvitatott témakörök fontos változásoknak adtak alapot a Dél-bánsági magyarok életében.

Az egyesület  oszlopos tagja Balassa Julianna, nyugalmazott tanárnő, az egykori Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ elnöke. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökségi tagja volt három mandátumban 2012-ig, tagja volt az Illyés Közalapítvány Vajdasági Alkuratóriumának, a budapesti Oktatási Minisztérium Kárpát-medencei Oktatási Bizottságának és az Ösztöndíj Tanács Vajdasági Alkuratóriumának, valamint a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének. 1999-ben Kisebbségekért Díjban részesítették, 2005-ben Aracs Érmet kapott, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje. 2015-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa díjjal tüntette ki. A nemzeti ünnepünk, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából 1996-ban ő kezdeményezte és rendezte meg az első közös Dél-bánsági megemlékezést. Ő volt a Dél Pacsirtái Gyerekkórus létrehozója. A kórus több Al-dunai település gyerekeiből tevődik össze és színes dalokkal emeli a rendezvények színvonalát. 

                                 

A pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Szövetség pancsovai szervezetének jelenlegi elnöke, Rancz Károly több évtizede jelentős szerepet vállalt a pancsovai magyarság művelődési életének szervezésében, megőrzésében. Munkájáért Magyarország elnöke a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 

A Pancsován létrejött magyar egyesület célja, hogy  művelődési tevékenységekkel összefogja a magyarságot és a kulturális értékeket magasabb szintre emelje. Többrétű tevékenységi körrel rendelkezett, mint amilyen  a hagyományok, néptánc, népdal, népzenezene ápolása. A nemzeti, vallási ünnepek alkalmából megemlékező műsorokat szervez. Az elmúlt években több szakcsoport is megszűnt. Jelenleg a legaktívabb a vegyes kórus, amely pancsovai és hertelendyfalvi gyűjtésű székely népdalokat énekel, Kis Samu zenetanár vezetésével. A kolozsvári Heltai Alapítvánnyal való hosszú és jó együttműködés eredményeként a tánccsoport és a vegyes kórus augusztusban fellépett a 18. Szent István-napi Nemzetközi Folklórfesztiválon. A pancsovai művelődési egyesületben évek óta szervezett magyar oktatás is folyik.

                                    

A nehézségek ellenére az egyesület megpróbál folyamatosan magyar nyelvű rendezvényeket szervezni és színelőadásokkal, író-olvasó találkozókkal, irodalmi estekkel ajándékozza meg  a helyi közönséget. Az utóbbi években megtartott ,,A Duna ömlik a Temesbe,, elnevezésű  gasztronómiai eseménnyel az egyesület tagjai és vendégei a pancsovaiaknak helyi magyar ízeket igyekeznek bemutatni és népszerűsíteni. Idén  szeptember 16-án és 17-én a házigazdák és a meghívott egyesületek hagyományos termékeiből válogathattak, kóstolhattak a látogatók. A rendezvényt szombat este a nagybecskereki Madách Amatőr Színház fellépése zárta, Kálmán Imre legnépszerűbb operettjének, a Csárdáskirálynőnek részleteit adták elő. 

                                                                           

A kis létszámú tagság a megpróbáltatások mellett is kitartóan dolgozik a magyarságért, a pancsovai egyesület fennmaradásáért. Az egyesület 70 éves fennállásának ünnepi rendezvényét tartják október 29-én. A pancsovai székházba a környék több településéről, a Vajdaságból és határon túlról várják a művelődési egyesületek, politikai szervezetek képviselőit, illetve a gála műsor fellépőit.