A város története a régi időkbe nyúlik vissza, helyén már a rómaiak előtt vár állott. A tatárok kivonulása után IV. Béla kijavíttatta, és védelmi állapotba helyezte Pancsova várát, mely később a törökök támadásainak volt kitéve. A törökök 1521-ben elfoglalták Pancsovát, és több mint másfél századon át tartották a fennhatóságuk alatt. 1716 novemberében Mercy tábornok visszafoglalta a várt, és ezt követően a békés időkben gyors fejlődésnek indult Pancsova. A lakosságot telepítések útján igyekeztek gyarapítani. Ferencz király 1794-ben szabad katonai községgé emelte, ipara és kereskedelme rendkívül fellendült. 1871-ben a magyar törvényhozás feloszlatta a katonai határőrvidéket, s Pancsovát törvényhatósági joggal ruházta föl.
Az ipar mellett a várost a kereskedelem is erősen meghatározta. A kereskedést leginkább a szerbek űzték. Pancsova volt a környéken a réz-, fa- és gabonakereskedés központja. A XVIII.-XIX. század fordulóján a lakosság jelentős százaléka foglalkozott iparral. A város a XX. században megőrizte jellegét, a központot szépen felújított, rendezett épületek díszítik ma is.
Az ipar terjeszkedésének következményeként Hertelendyfalva közvetlen közelében építettek egy kőolaj-finomítót és egy műtrágyagyárat, ami környezetszennyezéssel jár, és károsítja az emberek egészségét, sokan emiatt el is költöztek távolabbra. Több éve a települések magyar lakosságának a legnagyobb gondot az elvándorlás és az asszimiláció jelenti. Hertelendyfalván az általános iskola szintjén is csak összevont tagozaton folyik a magyar nyelvű oktatás. Sándoregyházán heti két órában anyanyelvápolásként vannak magyar nyelvű foglalkozások. Pancsován a hatvanas években az alsó tagozaton összevont osztályokban volt magyar oktatás, a hetvenes években a gimnáziumban is volt magyar osztály. A nyolcvanas években a kilencedik-tizedik osztályos rendszert vezették be, majd ennek megszűntével továbbra magyarul nem indult oktatás.
A Pancsován élő maroknyi magyar nagy lelkesedéssel ápolja a hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát. A nemzeti öntudat megőrzésében nagy szerepet játszik a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, amely 1946-ban alakult mint az 1880-as és 1930-as években Pancsován létrejött magyar egyesületek utódja. Az egyesület a néhai Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) jogutódja, illetve még a KIE előtt működő, 1886. május 23-án bejegyzett Gromon Dezső Magyar Nyelv Terjesztő Egyesületé.
A 85 éves Erdei Ernő, a temesvajkóci születésű pancsovai művelődésszervező, költő, nyugalmazott erdészmérnök egyike azoknak, aki a Dél-bánsági régió művelődési, közösségi élet szervezésében és a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységében jelentős szerepet vállal. A közösség érdekében tett munkájáért a Magyar Életfa díjjal tüntették ki. Ő kezdeményezte annak az emléktáblának az újraavatását, amelyet az egyesület elődje 1887-ben IV. Béla király tiszteletére emeltetett, és 1919-ben eltüntettek (a tatárjárás után, az említett magyar király 1243 táján újjáépíttette, és megerősíttette a pancsovai várat). Erdei Ernő alapító tagja és kezdeményezője volt az 1969-ben létrejött Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének. A szemlék keretében tartott tanácskozásokon megvitatott témakörök fontos változásoknak adtak alapot a Dél-bánsági magyarok életében.
Az egyesület oszlopos tagja Balassa Julianna, nyugalmazott tanárnő, az egykori Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ elnöke. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökségi tagja volt három mandátumban 2012-ig, tagja volt az Illyés Közalapítvány Vajdasági Alkuratóriumának, a budapesti Oktatási Minisztérium Kárpát-medencei Oktatási Bizottságának és az Ösztöndíj Tanács Vajdasági Alkuratóriumának, valamint a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének. 1999-ben Kisebbségekért Díjban részesítették, 2005-ben Aracs Érmet kapott, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje. 2015-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa díjjal tüntette ki. A nemzeti ünnepünk, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából 1996-ban ő kezdeményezte és rendezte meg az első közös Dél-bánsági megemlékezést. Ő volt a Dél Pacsirtái Gyerekkórus létrehozója. A kórus több Al-dunai település gyerekeiből tevődik össze és színes dalokkal emeli a rendezvények színvonalát.
A pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Szövetség pancsovai szervezetének jelenlegi elnöke, Rancz Károly több évtizede jelentős szerepet vállalt a pancsovai magyarság művelődési életének szervezésében, megőrzésében. Munkájáért Magyarország elnöke a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
A Pancsován létrejött magyar egyesület célja, hogy művelődési tevékenységekkel összefogja a magyarságot és a kulturális értékeket magasabb szintre emelje. Többrétű tevékenységi körrel rendelkezett, mint amilyen a hagyományok, néptánc, népdal, népzenezene ápolása. A nemzeti, vallási ünnepek alkalmából megemlékező műsorokat szervez. Az elmúlt években több szakcsoport is megszűnt. Jelenleg a legaktívabb a vegyes kórus, amely pancsovai és hertelendyfalvi gyűjtésű székely népdalokat énekel, Kis Samu zenetanár vezetésével. A kolozsvári Heltai Alapítvánnyal való hosszú és jó együttműködés eredményeként a tánccsoport és a vegyes kórus augusztusban fellépett a 18. Szent István-napi Nemzetközi Folklórfesztiválon. A pancsovai művelődési egyesületben évek óta szervezett magyar oktatás is folyik.
A nehézségek ellenére az egyesület megpróbál folyamatosan magyar nyelvű rendezvényeket szervezni és színelőadásokkal, író-olvasó találkozókkal, irodalmi estekkel ajándékozza meg a helyi közönséget. Az utóbbi években megtartott ,,A Duna ömlik a Temesbe,, elnevezésű gasztronómiai eseménnyel az egyesület tagjai és vendégei a pancsovaiaknak helyi magyar ízeket igyekeznek bemutatni és népszerűsíteni. Idén szeptember 16-án és 17-én a házigazdák és a meghívott egyesületek hagyományos termékeiből válogathattak, kóstolhattak a látogatók. A rendezvényt szombat este a nagybecskereki Madách Amatőr Színház fellépése zárta, Kálmán Imre legnépszerűbb operettjének, a Csárdáskirálynőnek részleteit adták elő.
A kis létszámú tagság a megpróbáltatások mellett is kitartóan dolgozik a magyarságért, a pancsovai egyesület fennmaradásáért. Az egyesület 70 éves fennállásának ünnepi rendezvényét tartják október 29-én. A pancsovai székházba a környék több településéről, a Vajdaságból és határon túlról várják a művelődési egyesületek, politikai szervezetek képviselőit, illetve a gála műsor fellépőit.
