Ünnepi játszóház volt a gyereknapi, tele meglepetésekkel
A játszóház rendszeres alkalom az iskola életében, havonta egyszer egy szombat délelőtt zajlik egész tanévben, mindig valamilyen tematikával, többségében annak megfelelő kézműves foglalkozásokkal, de mellette ringató foglalkozással is a legkisebbek számára, arcfestéssel, logikai és fizikai ismereteket bővítő játékokkal, olykor táncházzal, olykor más meglepetéssel.
A tanév során én is több játszóházban részt vehettem, amelyek hangulata mindig nagyon otthonos. A tanítványokkal különleges felszabadultan egy hétvégi napon találkozni, és megismerni olyan gyermekeket is, akiket nem tanítottam, nagy élmény volt. Emellett természetesen a fő célja a játszóháznak, hogy az óvodások már apró korukban megkedveljék az iskolát a benne rejlő sok-sok érdekes, ismereteket bővítő, ügyességet erősítő játékokon keresztül. Az, hogy tíz éve folyik ez a rendszeres program, mutatja sikerességét is. 
A Gyereknapi Játszóház alkalmával a szervezők, tanítók meglepetésekkel készültek. Először is a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházból a termekbe keveredett Micimackó társaival együtt. A műhelyek termeiben énekeltek, Tigris táncolt is, Bagoly, Nyuszika beszélgettek a gyerekekkel.
Aztán egyszerre csak érkezett a hír, hogy Micimackó beakadt a hálóba, csak úgy lehet kiszabadítani, hogyha minden gyermek segít a kihúzásban. Nosza, lett nagy izgalom, a gyermeksereg ügyesen felsorakozott a focipályán és Füles vezénylésével, Nyuszikával elöl, és mögötte az egymást fogó gyermekekkel sikerült kiszabadítani Micimackót. Lett nagy öröm, tánc, sőt egy asztal is odakerült sok-sok muffin-finomsággal, amit aztán a gyermekek boldogan elfogyasztottak, és még buborékot is fújhattak a nagy öröm alkalmából.
Ilyen izgalmakkal telt az ünnepi játszóház. A gyermekek és Micimackó is boldogan ment haza, remélve, hogy még sok-sok játszóház lesz, ahol a focipálya kapujának hálójába ugyan remélhetőleg nem, de érdekességekbe, mosolyokba, az alkotás örömébe, meglepetésekbe bármikor beleakadhatnak a magyar iskolában.
(Fotók: Orosz Sándor)
