2025. november 15-én került megrendezésre a Szórvány Napja ünnepség a Mindenszentek plébánia és a Dunatáj Egyesülés támogatásával Csonoplyán. Mivel a Dunatáj Egyesülés alkalmazásában tevékenykedek, így különösen megtisztelő volt számomra részt venni a háttérmunkánkban is, és meghatottsággal szemléltem, hogy micsoda fantasztikus műsor állt össze.
" A Magyar Szórvány Napja" ünneplése november 15-ére esik , Bethlen Gábor születésnapjára. Méltó dátum arra, hogy megemlékezzünk arról az alázatos munkáról, amit a szórványban élők tesznek annak érdekében, hogy a magyar közösségek megmaradjanak.
Az előzetes egyeztetések során, a kulturális programok összerakása alkalmával , már betekintést nyerhettem abba, hogy micsoda mély értékőrzés folyik, itt a vajdasági szórvány közösségekben. Hajdú László csonoplyai lelkipásztor kivételes közösségszervező munkája, mély inspiráció számomra, és motivációt ad arra, hogy az itteni munkámat szolgálatként éljem meg, és támogatása motivációt ad arra, hogy mennyi lehetőségem és felelősségem van tanárként az anyanyelv ápolás fontosságában.
Az egyeztető megbeszélések során a VMMSZ , a Dunatáj Egyesülés és a csonoplyai vezetés képviselői ültek le tárgyalni, olyan hatékonysággal és profizmussal, amit tanítani kellene kultúra szervező körökben. Nagy lendületet adott számomra, hogy én szervezhettem meg Stock János doroszlói fotóművész kiállítását a rendezvény alatt. Egyrészt azért, mert zseniálisak a képei, hogy bemutatja a doroszlóiak életét, másrészt szakmailag, besegíteni a művésznek kurátorként felemelő érzés.
A rendezvény 17:00 órakor kezdődött, a csodálatos Mindenszentek templomban, Hajdú László atya áldásával, mielőtt átmentünk volna a Kultúrotthonba közösen elénekeltük a Boldogasszony egyházi éneket, aminek olyan ereje volt, hogy mélysége felébresztett bennem egy mély nosztalgiát, szomorúságot, reményt és nem tagadom egy könnycsepp is kicsordult a szememből. Ez a fajta emelkedett hangulat kinyitotta a szívünket, és nagy lelkesedéssel vártuk az előadást, aminek nyitányaként elénekeltük a Himnuszt a Kultúrotthonban.
Az előadás résztvevői gondosan lettek kiválasztva Sutus Áron tanácsára, így garantált volt az érzelmi hullámvasút: hol nevettünk, hol pedig néma csend uralkodott a teremben, és volt, hogy az emberek a zsebkendőiket keresték. Nem tudnék egy kedvenc előadót választani, hisz teljesen jelen voltunk. Hugyik Richárd (a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke) beszédével kezdődött a rendezvény. Ebben a beszédben az tetszett a legjobban, hogy annyira életszerű volt, és az üzenet: " Csonoplyán jó magyarnak lenni." - A magam részéről én azt érzem, hogy a Vajdaságban Nekem jó magyarnak lenni.
A közös ünnepi műsorban felléptek: a csonoplyai Mindenszentek plébánia vegyes korcsoportja, gyermekjátékokkal, valamint a felsős csoport, színdarab bemutatásával, a helyi Arany János Kultúregyesület ifjú tagjai tánccal, Törökkanizsáról a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület Tücskök vonószenekara, a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület tagja, Lőcsei Antal mesemondó, a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Cickafark énekkara előadásában népi énekeket hallhattunk, ahogy a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület, Búzavirág asszonykórusa és Borvirág férfikara szintén ilyen jellegű énekeket énekelt, a doroszlóiL. Móger Tímea költő, újságíró, művelődésszervező verseket tolmácsolt, a bácskertesi, kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagja, Szanka Emma énekét hallhattuk, a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület valamint a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület citerásai közösen léptek fel, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ, Mocorgók és Százszorszép tánccsoportja néptáncolt, a Duhaj zenekar kíséretében, végezetül a nemesmiliticsi Bagi Lea és a csonoplyai Gardil Roland közös, énekes meglepetés-produkciója következett. A műsort Csernai Panna vezette.
Összességében számomra a legjobb érzés, hogy a "hovatartozás " érzése erősödött bennem. Igaz még csak másfél hónapja dolgozok a Nyugat- Bácskában, mégis annyi idegenből lett barát, vagy akár családtag. Ünnepelni magunkat, és összenézni mosolyogva ez a legnagyobb ajándék a léleknek, arról nem beszélve, hogy mi mindannyian tudjuk mit jelent magyarnak lenni: mindannyiunknak mást, mégis ugyanazt.
