Idén 24 csapat részvételével február 14-én rendezték meg a XIII. Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztivál és Böllérversenyt, amelyen előzetes bejelentés szerint egy újabb Guinness-rekordkísérletre is készültek.
A Vajdahunyadi Magyar Házba lépve már az első pillanatban feltűnő az a rengeteg serleg, amely mind valamilyen böllérversenyről származik, s kellőképpen kíváncsivá teszi a látogatót. Idén megadatott nemcsak az, hogy betekinthessek a kulisszák mögé, s lássam, milyen teljesítmény rejlik e szép kollekció mögött, de az is, hogy Vajdahunyad csapatának tagjaként részt vehessek életem első böllérversenyén.
E szép múltra visszatekintő hagyományőrző ünnepnek – amely anno Szarvaskenden indult, s idővel Győrvárt lelt otthonra – idestova 10 esztendeje kihagyhatatlan szereplői a vajdahunyadiak.
Az idei böllérverseny előzményeként már egy hónappal korábban tartottunk egy disznótort a helyi magyar házban, hogy az ott elkészített, s később felfüstölt kolbászokkal tudjunk majd útnak indulni a bevezetőben említett februári versenyre. Pár nappal korábban keltünk útra, hogy eleget tehessünk azon vacsorameghívásoknak is, amelyekkel a vajdahunyadiak híres vendégszeretetét viszonozták Vashosszúfalun és Szarvaskenden.
Győrváron, a disznótort megelőző estén, a résztvevőknek adott ünnepi vacsorán már jelen voltak a sajtó, illetve a civil és politikai szervezetek képviselői is. V. Németh Zsolt, Dél-Vas Vármegye országgyűlési képviselője ünnepi beszédében szóba hozta az idei fesztiválra időzített "újabb" Guiness-rekordkísérletet is: "kisül-e a világrekord idén az 50 ezer palacsintával?”,– merthogy a 2020-ban töltött 3490 méteres kolbász is annak számít!
A "nagy nap" 14-én, reggel hat órakor kezdődött a helyszínen, ahová akkorra már megérkeztek felszereléssel együtt a csapatok tagjai, akik az égre pillantva boldogan konstatálták, hogy a napokban érkező hidegfront még egy napot várat magára! Ezen túl sok bámészkodásra való idő nem volt, mert a versenynek feszes időrendi menete volt az alábbiak szerint:
06:00 Csapatébresztő és malacbúcsúztató
07:00 Mintavételezés a rekeszizomból
10:00 Resztelt vagy böllér máj
12:00 Leves
14:00 Disznótoros tál
16:00 Eredményhirdetés
Miközben a csapatok feldolgozták a disznóhúst, sütöttek-főztek, egy külön sátorban gőzerővel készültek a palacsinták, egy másikban folyt a Vas vármegyei pálinka- és párlat zsűrizése, külön sátrakban árultak édességet, sajtot, kávét, és még a vegetáriánusokra is gondoltak. A szervezőket dicséri, hogy minden rendben folyt, és az idővel is tartottuk a lépést.
Délben színpadra lépett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a fesztivál fővédnöke, V. Németh Zsolt mint védnök, Majthényi László, Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke, Marton Ferenc alelnök, a rendezvény szíve-lelke, illetve Kaczor Zsolt polgármester, akitől megtudtuk azt is, hogy:
A rendezvények kettős küldetéstudata van. Az egyik, az hogy tovább visszük azokat a népi hagyományokat, amelyek vidéken, faluhelyen élénken kötődnek a disznóvágáshoz, megmutassuk a mai világ emberének, hogy a tradicionális ételek finomak, egészségek és nem kell levenni az étlapról. A másik pedig az, ennek az egy-két napnak – tekintve, hogy az egész Kárpát-medencéből érkeztek ide csapatok – nemzetegyesítő ereje van.
És valóban! A rendezvény színterén karnyújtásnyi távolságra volt egymástól őrvidéki, felvidéki, délvidéki és dél-erdélyi. Mindenki jó szívvel kínálta úgy a közönséget, mint egymást. Hamar elfogyott az otthonról hozott kolbász, szalonna és sütemény, a levesből sem maradt sok, de a legnagyobb sikere kétségtelenül a parázson sült erdélyi miccsnek volt, amelyből pillanatok alatt 500 darab fogyott el, és látni kellett volna azok arcát, akiknek a sor végén állva azt kellett mondanom, hogy nincs több! Évek óta emeljük a tétet, így meglehet, hogy egyszer ebből is rekord-kísérlet lesz!
A mögöttünk lévő sátorban léptékben már más volt a tészta: legalább 50 ezer darab palacsintát kellett kisütniük. Végül, mint azt Kaczor Zsolt polgármester bejelentette, 14 óra alatt 53 ezer 613 darabot sikerült kisütni, így a dunaföldváriak rekordja ma már a múlté!
Közben a zsűri is meghozta döntését, amelynek értelmében a legjobb böllér Varga Ferenc (Kemenespálfa) lett, akiknek csapatostul egy négynapos vajdahunyadi út is a díja. A legjobb fogópálinkája a Győr-Moson-Sopron vármegyei Halászi csapatának volt, a legkreatívabb böllér-portál Sorkikápolna, a legkedvesebben kínáló csapatnak a Vas Vármegyei Kormányhivatal bizonyult, Pácsony pedig közönségdíjas lett. A zsűri különdíját az erdélyi Hunyad megyéből érkezett Martinesd Lozsárd csapata, a Millennium Polgári Egyesület különdíját pedig Csehi nyerte el.
A vajdahunyadiak csapata idén a Vasi vendégasztalért járó díjat vehette át a színpadon. Ez kerül majd otthon a többi díj mellé, amelyeknek lassan egy külön vitrin dukál, tekintve, hogy eddig üres kézzel sose tértek haza a fesztiválról!
Levezetésként, másnap a sárvári gyógyfürdőben pihente ki magát a jól összeszokott társaság, majd megannyi élménnyel és finom húsokkal megpakolva, abban a bizonyos, később érkezett hidegfront okozta hóhullás díszletében indult útnak hazafelé, s érkezett meg az esti órákban szerencsésen Dél-Erdélybe.
