A festménysorozat 10 táblaképből áll. Az első két alkotás középpontjában a magyar korona ábrázolása áll. A következő képek elrendezését alapvetően meghatározzák az árpád kori nők hajviseletének elengedhetetlen részét képező, hajkarikákra emlékeztető motívumok. Ezeket a művésznő a kiállítás megnyitóján elhangzott ismertetőjében a mandalákhoz hasonlította. A festményeken a központi motívumok körül nemzeti himnuszunk strófái olvashatóak. A művésznő – jobb agyféltekés módszerrel – megtanulta Kölcsey Ferenc kézírását, és ebben a stílusban az eredeti helyesírással feliratozta a képeket.
A kiállítás megnyitóján Orgoványi Anikó gyönyörű magyar motívumokkal díszített ruhában elszavalta a magyar Himnuszt. Bemutatta a Himnusz keletkezéstörténetét és korabeli fogadtatását. Elmesélte a festménysorozat létrehozásának motivációit, alkotási folyamatának egyes részleteit. Hangsúlyozta, hogy szeretné eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a Himnusz pesszimista hangulatú. A művésznő úgy látja, Kölcsey költeménye emelkedett nemzeti fohász, Erkel Ferenc zenéje pedig valójában lendületes. Véleménye szerint nemzeti imádságunk, a Himnusz ápolása épp oly fontos feladat, mint magyarságtudatunk átadása az utókornak.
A kiállítás – amelyet Kóvár után Ipolyszécsénykén tekinthetnek meg az érdeklődők – kiváló alkalmat ad arra minden magyar számára, hogy az igényesen megalkotott motívumokba feledkezve elgondolkodjon nemzeti himnuszunk üzenetén és magáévá tegye azt.
