A Csemadok Erdélyi János Alapszervezete ad otthont évek óta a Nemzeti Összetartozás Napján szervezett ünnepségnek. Ilyenkor mutatkoznak be a régió kézművesei, megemlékeznek a város neves szülötteiről is, este pedig meggyújtják a Kárpát-medence sokszáz őrtüzének egyikét.
A június 4-i megemlékezés számos lehetőséget tartogatott a közösségépítésre Kaposkelecsényben és a szomszédos Nagykaposon. A nyugdíjasklub tagjaival felelevenítettük az egykor tanultakat, a békediktátum megkötésének körülményeit és következményeit. Rövid előadásban foglaltam össze a letaglózó számokat.
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államba került: 300 ezer fő Ausztriához, 3,5 millió fő Csehszlovákiához, 5,3 millió fő Romániához, 4,1 millió fő Jugoszláviához – beleértve Horvát–Szlavónország 2,6 millió lakosát. Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió személy maradt. Románia 102 724 km2-nyi területet kapott, ami nagyobb, mint a mai magyar állam területe, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz 20 913 km2 került, Horvátországgal együtt 62 ezer. Csehszlovákia 61661 km2-rel, Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t, Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.
A délután további részében csatlakoztunk a nagykaposi ünnepséghez, együtt örültünk a kelecsényi kosárfonók sikerének. Este együtt álltuk körül az összetartozás őrtüzét, ami az egykori Ung vármegye magyar gyökereihez való hűségét hirdeti.
Útravalóként magunkkal vittük Vörösmarty Mihály szavait:
„A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell."
