2017. október 13-án részt vettünk a kenyérmezei koszorúzáson. A csatára történő megemlékezés keretein belül a dévai Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek zenés műsorral emelték az esemény színvonalát. A műsor hallgatása közben mindenkiben fellapozódott a történelemkönyv, és újra átélte azt az eseményt, amely megváltoztatta történelmüket. Idézzük fel a történéseket:
"1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző néhány napban végigfosztogatták Erdély déli részét. Az ősz kezdetéig Szendrő környékén állomásoztak, majd Havasalföldön keresztülvágva, a Lator folyó forrásvidékén átkeltek a Kárpátok hágóin, és három nap alatt több száz erdélyi települést égettek fel. A korábbi hadjáratok tapasztalatai nyomán Báthory vajda nem támadt azonnal a portyázó oszmánokra, hanem – a lakosság nagy részét a hegyekbe menekítve – kivárta, míg az ellenség a rablásban elfáradt, a vagyonszerzéstől pedig elkényelmesedett.
A csata délután egy órakor kezdődött, s először a törökök tanúsítottak fölényt. A magyarok az elején pánikba estek, mert Báthory lova megbotlott és ezt rossz előjelnek vélték. A harcban a vajda tényleg felbukott a lovával, a török krónikák szerint Isza bég emberei döntötték fel, és ez pánikot okozott a magyarokban. Kinizsi mindkét kezében kardot tartva vívott közelharcot az ellenséggel, akiket ennek látványa megfélemlített. A rohamra lendült páncélosokkal szemben a rémült Ali eleinte kapkodva felvette a harcot, majd hirtelen elvonult a csatatérről, magára hagyva embereit. Ezt kihasználva Kinizsinek sikerült oldalba támadnia a Báthoryt szorongató törököket. A harc még órákig tartott, mert a török sereg többi része keményen tartotta állásait, de amikor Isza bég halálosan megsebesült, el kellett hagynia a csatateret. Erre a vezér nélkül maradt török centrum is megfutamodott, s vele együtt az akindzsik is. A magyarok üldözőbe vették őket és java részüket módszeresen lekaszabolták. A véres ütközetben a vajda és a főkapitány egyesült seregei megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól."
A visszaemlékezés után koszorút helyeztek el a Kinizsi szövetség tagjai.
A szövetség tagjai, és azok vezetői:
- Nagyvázsony Község Önkormányzata (Nagyvázsony – HU) – Fábry Szabolcs János, polgármester
- Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület (Pancsova - SRB) – Rancz Károly, elnök (Pancsova Város alpolgármestere)
- Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület (Csernakeresztúr – RO) – Szabó Julianna, elnök
- Kishegyes Helyi Közösség (Kishegyes – SRB) – Mohácsi Zoltán, tanácselnök
- Egyházasbást Önkormányzata (Egyházasbást – SVK) – Mede Szabolcs, önkormányzati képviselő
- Székelykeve Helyi Közösség (Székelykeve – SRB) – Kovács Mária, tanácselnök
- Gidófalva Önkormányzata (Gidófalva – RO) – Berde József, polgármester
- Firtosváraljai Unitárius Egyházközösség (Firtosváralja – RO) – Sipos László, lelkipásztor
- Jót s jól Egyesület (Géberjén – HU) – Kovács Sándor, alapító tag, országgyűlési képviselő
forrás: kép - Nagyvázsony.hu; tartalom egy része - Rubikon.hu