Egy délvidéki kis faluban, Kishegyesen születtem és nevelkedtem. Hétévesen kerültem a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület akkori elnökének szárnyai alá, és egy életre elköteleződtem a népi kultúra iránt. Belekóstoltam az egyesület minden szakosztályának munkájába, de végül a néptánc lett a nagy szerelem. Egyetemi éveim alatt egy fél évet a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán töltöttem, példaképektől tanulhattam, és olyan helyekre juthattam el, olyan embereket ismerhettem meg, amiért soha nem tudok elég hálás lenni.

Tizenéves koromtól kezdve sok elismert néptáncos szakembertől tanulhattam, képzésekre, táborokba jártam, és a sokévnyi befektetett munka végül meghozta gyümölcsét, 2001 óta nem csak táncosként, hanem már oktatóként, tánckarvezetőként, koreográfusként is több vajdasági egyesület életében vállaltam részt. 2008-ban csatlakoztam a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Cirkalom táncegyütteséhez, akikkel 2014-ben megnyertük a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny néptáncegyüttes kategóriáját. Mindezzel párhuzamosan, nyolc éven át a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában magyar, szerb és angol nyelvet, zenekultúrát és polgári nevelést tanítottam.

2017-ben a Petőfi Sándor Programmal Ungváron és Nagygejőcön dolgoztam. Csodálatos és igen sikeres időszaka volt ez életemnek. Hálás vagyok az ottani magyar közösségnek, a mentoromnak, az új barátaimnak. Visszavágyom, és ők is visszavárnak. Szeptemberben újra találkozunk.