Jelenlegi hely

Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség - Ungvár

Simoncsics Pál (2016)
Simoncsics Pál (2016)
Kovács Hanna (2017, 2018)
Kovács Hanna (2017, 2018)

Ungvár Kárpátalja székhelye és legnépesebb városa. Az 1940-es évek elején harmincezer lakossal rendelkező várost a II. világháború után a Szovjetunióhoz csatolták. Az erőltetett iparosítás jelentős betelepítésekkel járt, ezért lakossága három-négyszeresére duzzadt. Az orosz-ukrán anyanyelvűek tervszerű betelepítésével csökkent a tősgyökeres magyar lakosság részaránya. Jelenleg Ungvár közel százhúsz ezres lakosságából nyolcezren vallják magukat magyarnak, azaz arányuk a hét százalékot sem éri el.

Óriási csapásként érte a helyi magyar közösséget, hogy az 1944-es elcsatolást követően megszüntették a magyar nyelvű közoktatást. A lakosság közbenjárására 1946-ban nyitotta meg kapuit a magyar tannyelvű általános iskola, a középfokú oktatás újraindítására azonban az 1950-es évek közepéig várni kellett. A középiskolában az 1970-es évek végéig évente több mint száz diák szerzett magyar nyelvű érettségit. Később jelentősen csökkent a létszám, de az 1980-as évek végéig a tanulók szinte száz százaléka magyar ajkú volt.

Ezt követően jelentős változás történt az iskola tanulóinak összetételében. A magyarországi rendszerváltás és Ukrajna függetlenné válása következtében a kárpátaljaiak számára is megnyílt az út Magyarország felé, majd Magyarország EU-s csatlakozását követően a nyugati országok felé is. Az addig lenézett magyar nyelv kezdett presztízsnyelvvé, a nyugat felé kacsingatók ugródeszkájává válni. Egyre több, vegyes házasságban született, valamint ukrán-orosz anyanyelvű gyereket írattak be az ungvári magyar tannyelvű középiskolába.  Az addig színmagyar gyerekközösség egyik pillanatról a másikra soknyelvűvé vált, amely nehezen leküzdhető akadály elé állította az iskola tantestületét. Szinte lehetetlen az egyre bővülő létszámú, nem magyar anyanyelvű tanulókat a magyar nyelvű oktatási rendszerbe integrálni. Az iskolában eluralkodott a vegyes vagy kevert nyelvhasználat (a tantestületen belül is), egyre több az ukránul beszélő gyerek, és csökken a színmagyar tanulók száma. A Dayka Gábor Középiskolán, a Petőfi Sándor Program fogadóintézetén kívül jelenleg még egy magyar tannyelvű iskola és három óvodai csoport működik Ungváron. 2004-ben hozták létre a magyar gimnáziumot, amely 2014-ben elemi osztályokkal is bővült.

Minden jel arra mutat tehát, hogy Ungvár is magán hordozza a szórványtelepülések jellemvonásait. A magyar nyelv és kultúra megőrzése, azaz a megmaradás érdekében az itt élő magyarság elemi érdeke, hogy kapva kapjon minden Magyarországról jövő segítségen. A hét éve alakult magyar néptánccsoport működtetésének tapasztalatai szerint a megmaradás szempontjából rendkívüli jelentősége van a tanórán kívüli rendszeres kulturális programoknak.