„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Széchenyi István szavaival köszöntötte a műsorvezető a római katolikus plébánia templomkertjében összegyűlt aknaszlatinai magyarokat, érdeklődőket, s mindenkit, aki ebben a 1848. március 15-re emlékeztető, kissé zord időben is megtisztelte jelenlétével nemzeti ünnepünk évfordulójának napját. Március 15-e a fiatalság, a szabadság, a függetlenség üzenetét hordozza. 15-én az ifjúság vezetésével elkezdődött egy modern Magyarország alapjainak lerakása, ahol – a forradalmárok elképzelése szerint – sem önkény, sem elnyomás nem tiporhatja sárba az alapvető emberi jogokat: a sajtószabadságot, az állampolgárok politikai, és vallási egyenlőségét, a nemzetiségek önállósodását, kisebbségi jogainak elismerését. Ahogy az események emblematikus alakja, Petőfi Sándor mondotta: „Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.”
Erre a napra és ezekre az eseményekre emlékeztek ünnepi műsorukkal a szlatinai magyar gyerekek: a Szent Anna óvoda apróságai, a Művészeti Iskola népdalénekesei, és citerásai, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola táncosai „A harangok dala” című kompozíciójukkal, s az iskola diákjai a március 15-i történéseket felvillantó színdarabjukkal.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola, és az Aknaszlatinai Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében létrejött ünnepi délutánt nemzeti himnuszunk eléneklése nyitotta a fúvószenekar kíséretében. Majd Kocserha János alpolgármester köszöntője, és a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, Szedlák Gyula beszéde vont párhuzamot az akkor történtek, és a ma embere előtt álló kihívásokról, a múlt ismeretének fontosságáról, a ránk hagyott tudás továbbgondolásáról.
Az ünnepi műsor záró aktusaként a jelen lévő intézmények, szervezetek, hivatalok képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait, koszorúit a templomkertben lévő emlékműnél.
Az utóbbi hónapokban szép hagyományként alakult ki a községben, hogy a nagyobb rendezvényeken, összejöveteleken minden magyar nyelven (is) oktató intézmény képviselteti magát. Így történt ez többek között a Magyar Kultúra Napján, farsangkor, és most, nemzeti ünnepünk évfordulóján is. Az intézmények közti együttműködés – ha sokszor nem is könnyű – szép példája annak, hogy a szórvány megmaradásának, fejlődésének legfőbb záloga az ott élők összefogása. Ez az összefogás pedig hű visszhangja a márciusi események egyik legfontosabb üzenetének.
Kötél Emőke
karpatalja.ma