Jelenlegi hely

Mesedélután a Dobronaki György-házban

/ Ujvárosi Zita /
ujvarosi.zita képe
A ház üzemeltetői, a helyi magyar közösség leginkább azt szeretné elérni, hogy ez a hely a régi értékek megőrzése mellett életre keljen! Folyamatosan olyan programok kidolgozására törekednek, hogy azok a György-házon mint helyszínen keresztül katalizálja a közösségi életet, hozza össze az itt élőket.
Mesedélután1Mesedélután2Mesedélután3Mesedélután4

Dobronaki György, jezsuita szerzetes, tanár, Pázmány Péter egyik legkedvesebb munkatársa, a Nagyszombati Egyetem első rektora volt. Dobronak, ez a muravidéki mezőváros róla, az egyik leghíresebb szülöttéről nevezte el a település történetét bemutató, népi relikviákat és a paraszti életvitel eszközeit megőrző épületét, a György-házat. Dobronak egykoron mezővárosi rangnak örvendhetett, a mezőgazdaságból élők mellett jó néhány  iparos nemzetség is gazdagította a települést. Fazekasok, takácsok munkaeszközeit és persze a csodálatos, ma már képzőművészeti  alkotásoknak nevezhető, akkor a pusztán a hétköznapi élet használati eszközeit adó kézműves termékeit is megtekinthetik az ide látogatók. A György-ház egy igazi vidéki porta, mezőgazdasági épületekkel bővítve és egy idilli udvarral, közepén diófával. Minden évben helyet kap itt a Citerafesztivál a diófa alatt, a Mézeskalács falu, a Gyermekszüret és még sok-sok, a falu közösségét megmozgató program. De a ház üzemeltetői, a helyi magyar közösség vezetője, Cár Anna és munkatársai leginkább azt szeretnék elérni, hogy ez a hely a régi értékek  megőrzése mellett életre keljen! Folyamatosan olyan programok kidolgozására törekednek, amely a György-házon mint helyszínen keresztül katalizálja a közösségi életet, összehozza az itt élőket.

Varga Edit, a MMÖNK alelnök asszonya és nem utolsó sorban Dobronak lelkes óvónője ezt a célt szem előtt tartva a helyi magyar közösség által nyert BGA-s pályázati forrásnak köszönhetően, gyermek-programsorozatot indított el. Mesedélutánra invitálja a település kisgyermekeit és szüleiket. A gyerekek néhány órában megismerkednek egy-egy magyar mesével, és ehhez kapcsolódva kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A magyar nyelven zajló foglalkozásokon a szervezők kiemelten fontosnak tartják, hogy lehetőleg természetes anyagok kerüljenek megmunkálás szempontjából a kicsik kezei közé, hogy a mai „plasztik világunkban” is szerezhessenek tapasztalatot arról, milyen ezen anyagok színe, szaga tapintása. Amíg a kisebbek foglalatoskodnak, a szülőknek alkalmuk nyílik egy kicsit a gyerekek társasága nélkül beszélgetni egymással, elfogyasztani egy teát, kávét a konyhában, amire talán egy-egy rohanós iskolai, óvodai nap végén nem kerülhet sor.

Az első mesefoglakozáson a Csillagszemű juhász című mesét hallgathatták meg a gyerekek a foglakozás vezetők és a Petőfi Program révén az én közreműködésemmel. A délutánt persze közös játékkal indítottuk. A kézműves foglalkozás keretén belül a gyerekek a csuhéból készített babát, „juhászt”, maguk készítette cifraszűrbe öltöztették.

A tapasztalatok alapján biztos vagyok benne, hogy a foglalkozás pozitív nyomot hagyott a gyerekekben és nagyon várom a következő alkalmakat is az összejövetelre.