Bartók Béla 145-ik születésnapján a temesvári Bartók Béla Líceumban világhírű zeneszerzőnkről emlékeztünk meg a formálódó, kibontakozó tehetségek támogatásának jegyében.
„Bartók Béla egyik jellemző tulajdonsága volt, hogy mindig oktatott, átadott saját tapasztalataiból és fejlettebbé, tanultabbakká akarta nevelni a körébe tartozókat.” – Ziegler Márta, Bartók első felesége. Zongoraművész, népzenekutató, zeneakadémiai tanár, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos tevékenysége magyar és európai viszonylatban is korszakalkotó.
1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, ami ma a romániai Temes megye része. Zeneszerető családban nevelkedett: édesapja id. Bartók Béla a földműves iskola igazgatója volt, de zongorán és csellón is játszott, műkedvelőkből zenekart szervezett és komponálással is próbálkozott. Édesanyja, Voit Paula népiskolai tanítónő volt és egyben fia első zongoratanára. Bartók Béla zenei érdeklődése és tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: háromévesen kapta meg első hangszerét, egy dobot, amelyen már bonyolult ritmusképleteket dobolt, négy évesen már negyven darabot le tudott játszani egy ujjal a zongorán. Hat évesen, saját kérésére, kezdi édesanyja zongorázni tanítani.
A család számára végzetes csapást jelentett id. Bartók Béla 1888-ban, alig 32 éves korában bekövetkezett halála. Családfenntartóként Voit Paula tanítói állást keres, így előbb Nagyszőlősre, Nagyváradra, Pozsonyba, Besztercére, majd újra – ezúttal végleg – Pozsonyba költöznek. Zenei pályája ekkor komolyabb fejlődésnek indul, Erkel László kezei alatt megismerkedik a zenetörténet klasszikusaival. 1899-ben sikeresen felvételizik a budapesti Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára, ahol együtt végzi a zongora és zeneszerzés szakokat.
Gerlicepusztán (Felvidék) 1904-ben, egy kibédi (Erdély, Székelyföld) származású fiatal lánytól hall először magyar népdalt. Innen számíthatjuk Bartók népdalgyűjtő munkájának kezdetét, amely intenzív gyűjtőtevékenység következtében magyar, román, szlovák népdalokra egyaránt kiterjed. A korabeli technikai adottságokat kihasználva fonográffal is gyűjt, majd tudományos precizitással dolgozza fel kutatása eredményeit. 1907-ben a Zeneakadémia tanára lesz, ebben az időszakban jelennek meg első, nagyobb lélegzetvételű művei. 1909-ben feleségül veszi Ziegler Mártát, rá egy évre pedig megszületik első fia, ifj. Bartók Béla. Zeneszerzői munkáját ekkor még a kritikusok és a közönség elutasítása fogadja, az első nagyobb sikereket 1917 után éri el, amikor a budapesti Operaházban bemutatják A fából faragott királyfi című táncjátékát, majd A kékszakállú herceg vára c. operáját.
Az első világháború, majd az ezt követő politikai fejlemények érzékenyen érintik Bartókot, hatással vannak úgy a mindennapjaira, mint az alkotói tevékenységére. A húszas években már a nemzetközi szaksajtó is intenzíven követi és pozitívan értékeli tevékenységét, ebben az időben ismét sokat koncertezik. 1923-ban elválik és ismét megnősül, Pásztory Dittát, egyik tanítványát veszi feleségül. Közös gyermekük, Bartók Péter 1924-ben érkezik. Egy rövid, visszafogott alkotói periódus után igen aktív időszaka következik, számos zongoradarabja születik ekkor. 1936-ban válik a Magyar Tudományos Akadémia tagjává és megkomponálja az egyik legismertebb zenekarra írt kompozícióját, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára c. művét.
Nagy munkabírással dolgozik: hetente 8-10 órát népzenei lejegyzéssel tölt, gyakran (olykor hetente többször is) hangversenyt ad és folyamatosan új szerzeményeken dolgozik. 1940-ben felesége társaságában koncertkörútra utazik Amerikába, ahol ideiglenesen letelepedik. „Ez az utazás voltaképp ugrás a bizonytalanságba a biztos elviselhetetlenből.” – vallja. Ott tartózkodásuk kezdetén fiainak írott leveleiben sokszor aggodalmaskodva ír a kilátástalan politikai helyzetről és hazautazása lehetetlenségéről. 1942-ben fia, Bartók Péter is megérkezik Amerikába.
Amerikában főként tudományos munkát végez a Columbia Egyetem megbízásából, csak ritkán koncertezik. A Columbia és Harvard Egyetemeken több előadást tart. Amerikai tartózkodása alatt hamar jelentkezik végzetes betegsége, a leukémia. Megromlott egészségügyi állapota dacára tovább komponál: ebben az időszakban születik a Concerto és a Szonáta szóló hegedűre. Utolsó évében három új műbe kezd, melyeket már nem tud befejezni. Hosszas betegeskedés után, 1945. szeptember 26-án New Yorkban hal meg. Földi maradványait 1988-ban ünnepélyes újratemetési szertartás során helyezik örök nyugalomra a budapesti Farkasréti Temetőben. „S amit művészete túlnyomórészt nem árult el, azt környezete, családja, paraszténekesei és gyermektanítványai egyaránt tanúsíthatják: hogy e végtelenül bonyolult alkotó egyéniség mélyén egyszerű és közvetlen emberség lakozott.” – Szabolcsi Bence.
A hagyományos negyedik osztály Bartók, a zeneszerző, zongoraművész, népzenegyűjtő életéről és zenei munkásságáról tartott bemutatót iskolánk népes közönségének, kisebb és nagyobb diákjainak, tanítóknak, tanároknak. Pál Krisztina tanító néni készítette hozzá a kiválóan felépített digitális előadást, látványos képekkel, illusztrációkkal, idézetekkel. Ezúton is hálásan köszönjük neki, mindnyájan sokat tanultunk, tanárok és diákok egyaránt, az interaktív előadás anyagából!
A Bartók Béla Elméleti Líceumban 2013 óta szervezik meg az iskola névadójának tiszteletére és a tehetséggondozás ügyének népszerűsítése céljából a Tehetségnapot, ahol díjazzák a tehetséges V–XII-es diákokat, és bemutatják őket az iskolatámogató közösség előtt. A hagyományos rendezvényt Dr. Erdei Ildikó iskolaigazgató nyitotta meg, aki röviden beszámolt az elemi osztályok „tehetséges ígéreteinek” délelőtti programjairól: részt vettek Bartók Béláról szóló előadásokon, foglalkozásokon, voltak akik a sétányon levő táblákat tanulmányozták, mások rövid városi sétán megkeresték Bartók Béla szobrát a Személyiségek sétányán.
„Kezdődjön hát a Tehetségnap, amelyik, bízom benne, arról fog szólni, hogy meghallgatjuk, ki bizonyult az elmúlt időszakban kitartónak, érdeklődőnek, kíváncsinak és eredményesnek” – mondta Dr. Erdei Ildikó igazgató asszony.
Következett Bartók Béla emléktáblájának koszorúzása az iskola előcsarnokában, majd Halász Ferenc, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, a Bartók Béla Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Felidézte, hogyan lett a temesvári 2-es számú Líceumból Bartók Béla Elméleti Líceum, miután 1990. március 1-jén a magyar iskola visszanyerte önállóságát. A 34 magyar osztállyal, 964 diákkal és 52 pedagógussal újból létrehozott temesvári magyar középiskola tantestülete 1990. február 27-én, egy hosszúra nyúlt vita végén, két név közül választhatott: Bartók Béla és Dózsa György. A tanárok 31–8 arányban Bartók Béla bánsági születésű zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató mellett tették le a voksukat, ami szerencsés választásnak bizonyult, hiszen az utókor Bartók Bélát azzal ismeri el, hogy az ő születésnapja lett az Európai tehetségnap, a Bartók Béla Elméleti Líceum pedig ma már Akkreditált Kiváló Tehetségpont.
„A Bartók Béla Elméleti Líceum 2006. óta foglalkozik tehetséggondozással, és ezen a területen új fejezet indult 2022-ben, amikor az Óbudai Egyetemmel, a Bolyai János Szakkollégiummal, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezettel partnerségben új érába lépett a tehetséggondozás. Volt diákjaink sokat tesznek az iskola megsegítése érdekében, itt két nevet emelnék ki: Dr. Toró László, a Talentum verseny névadója és Dr. Kovács Levente az Óbudai Egyetem rektora, aki ebben az iskolában végzett és most úgy hálálja meg az innen kapott útravalót, hogy szellemiekben és anyagiakban is támogatja a tehetséggondozó programunkat.” – mondta Halász Ferenc.
Következett a tehetséges V–XII. osztályos diákok díjazása, a tehetségterületek szerint. Az Anyanyelv tehetségterület 19 díjazottját Molnos Ildikó köszöntötte, a díjakat átadta Pataki Zoltán, a líceum volt diákja, újságíró, a Nyugati Jelen munkatársa. A Természettudományok és informatika tehetségterület diákjait Vancea Simona köszöntötte, a 10 diáknak a díjakat átadta Dr. Zubán Edit egykori Bartókos diák, a Temesvári Premier Kórház orvosa. A Társadalomtudományok tehetségterület 20 diákját Fodor Enikő történelemtanár köszöntötte, a díjakat átadta Debreczeni Cintia volt Bartókos diák, közgazdász, a Bartók Alapítvány irodavezetője. A Matematika tehetségterület 18 díjazottját Păcurar Mária köszöntötte, a díjakat átadta Varga Dávid volt Bartókos diák, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, most mesterszakos tanulmányokat folytat és már oktatóként is dolgozik. A Művészet tehetségterület keretében 12 diákot díjaztak, köszöntőt mondott Szilágyi Borbála Boróka, a művész-díjakat átadta Nüszl Erzsébet volt Bartókos diák, rajztanár és képzőművész. A Nyelvek tehetségterület 23 díjazottját Moldoveanu Melinda köszöntötte, a díjakat átadta Simon Tímea volt Bartókos diák, aki egy multinacionális cégnél kamatoztatja angol nyelvtudását. A Sport tehetségterület 18 díjazottját Magyar Petra köszöntötte, a díjakat átadta Kis Denisa volt Bartókos diák, az idei tanévtől az iskola egyik testnevelő tanára. Végül a Közösségépítés tehetségterület következett, amelynek jelentőségét Dr. Erdei Ildikó emelte ki, a díjazott 5 csapatnak Eszteró Emese, az iskola volt diákja, a Polgármesteri Hivatal Szociális Igazgatóságának vezetője adta át az elismerő okleveleket és díjakat.
A díjkiosztó ünnepséget szavalatok, népdalok, könnyűzenei számok színesítették, a Bokréta citerazenekar – Gönczi-Fórika Attila (VI.A), Ciolac Csillag Alma (VII.A), Cozma Rebeka (V.A), Molnos Abigél (V.A), Kőnig Glória (XI.BK), Hindrich Ákos (V.A) – és a Marasztalók zenekar előadásában, akik megcsillogtatták magas szintű előadóművészi képességeiket.
A rendezvény moderátora idén Molnos András Csaba színművész, a Bartók Diákszínpad vezetője volt, aki személyes véleményét is megfogalmazta a Tehetségnappal kapcsolatban: „Ritka alkalom, amikor ennyi érték és teljesítmény találkozik egy helyen, még ritkább az, hogy egy iskola ilyen sokféle területen tudja kibontakoztatni a diákjai tehetségét. Fontos tudatosítani magunkban, hogy az, amit a Tehetségnapon látunk, az nemcsak a diákok sikere, benne van a pedagógusok figyelme, türelme és elhivatottsága, és benne van az iskola szellemisége is, amely teret ad a gondolkodásnak, az alkotásnak és az önkifejezésnek. Hiszem azt, hogy minden ember tehetséges valamiben. Ez egy nagy ajándék és elég nagy felelősség is. Az itt díjazott fiatalok és az őket segítő közösség azt mutatják meg, hogyan kell a tehetséggel jól élni: munkával, kitartással és nyitottsággal.”
Tehetségnap névadónk, Bartók születésnapján – egy képes poszthoz illő rövid összegzés. „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Nyolc tehetségterület, 96 díjazott diák, 14 csapatdíj. Köszöntők: Dr. Erdei Ildikó (igazgató), Halász Ferenc (a Bartók Béla Alapítvány elnöke, megyei főtanfelügyelő-helyettes). A Bartók emléktáblát megkoszorúzó diákok: Kiss Réka és Gál Abigél. Díjazó tanárok: Molnos Ildikó, Vancea Simona, Fodor Enikő, Păcurar Mária, Szilágyi Boróka, Moldoveanu Melinda, Dr. Magyar Petra, Dr. Erdei Ildikó. A díjakat átadó volt diákok: Pataki Zoltán, Dr. Zubán Edit, Debreczeni Cintia, Varga Dávid, Nüszl Erzsébet, Simon Tímea, Kis Denisa, Eszteró Emese. Fellépő diákok: Bokréta citerazenekar, Gönczi-Fórika Attila, Ciolac Csillag, Cozma Rebeka, Molnos Abigél, Kőnig Glória, Hindrich Ákos, Marasztalók zenés csapat. Műsorvezető: Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze.
Másnap, március 26-án került sor a Sziporka gyermekújság által meghirdetett „Bartók Béla nyomában” kreatív fogalmazásverseny díjazására. Az eseményen 14 IV. – és 9 II. osztályos ügyes és fantáziadús kisdiák vett részt, akik írásaikban Bartók életét és munkásságát fonták történetté. A díjazott tanulók örömmel vették át elismeréseiket, a rendezvény pedig méltóképpen ünnepelte a zene és az alkotás szeretetét. Díjazottaink: IV. osztály – I. helyezést ért el Kása Hanga, II. Csűry Márk és Géczi Márk, III. Jula Karola, valamint dicséretben részesült Lőrincz Dávid. II.osztály – I. díjban részesült Balázs Edvin-Zalán, II. Bonomi Vilmos-Krisztián, III. Varga-Piatek András-Stefan, valamint dicséretet Bucovicean Felix kapott. Felkészítő tanítók: Bakos Ágnes, Balázs Melinda, Kasza Gabriella, Milos Edit, Pál Krisztina és Tasi Ottilia.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként egy ilyen aktív, támogató közösség részese lehetek! Amikor két és fél évtizede, egyetemista koromban Bartók életművével ismerkedtem, bakelit lemezekről, kazettákról hallgatva a fentebb említett, néhol, első hallásra talán nehezen emészthető darabjait, zeneműveit, nem gondolhattam, hogy a jövőben (ami időközben jelenné vált) közel fogok dolgozni szeretett szülővárosához, Nagyszentmiklóshoz, ahová életemben először nemrég, pár hónappal ezelőtt jutottam el.
