Temesvári Közéleti Kávéház
Közös „gondolatütköztetés” a szórvány magyarság stratégiáiról
Meghívott előadó: Kántor Zoltán
Moderátor: Tamás Péter
2025. október 21-én, kedden este 6 órától Temesváron a Magyar Házban lévő Ambrózy Delicatess and Caféban a Temesvári Közéleti Kávéház új évadának első eseményére került sor, ahol Kántor Zoltán szociológus, politológus, egyetemei docens, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének igazgatója tartott előadással egybekötött beszélgetést „a szórvány magyarság stratégiáiról”. A beszélgetést Tamás Péter, Temesvár tiszteletbeli konzulja és a Várbástya Egyesület elnöke vezette. A közéleti kávéházi sorozat újabb előadása a szórványlét kihívásaira, az intézményes és közösségi megmaradás lehetőségeire összpontosított; célja ezúttal is a közös gondolkodás előmozdítása volt.
Kántor Zoltán előadásában felidézte szakmai életútját, amely során – az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként, a Magyar Diplomáciai Akadémia és a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor Program, illetve Kőrösi Sándor Program előadójaként, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársaként – aktív szerepet vállalt a magyar nemzetpolitika stratégiai irányainak kidolgozásában, alapjainak megteremtésében. Mint hangsúlyozta, a nemzetpolitikai munka nem kizárólag pártpolitikai kérdés, hanem elsősorban a külhoni magyar intézmények és kapcsolathálózatok megerősítését szolgáló, hosszú távú közösségi építkezés. E folyamat egyik legfontosabb célja, hogy a különböző magyar közösségek egymásra találjanak, és mind helyi, mind országos szinten megerősítsék kulturális és identitásbeli kapcsolataikat.
A beszélgetés során Temesvár szórványközponti szerepe kiemelt hangsúlyt kapott: Kántor Zoltán példaként említette a város kulturális pezsgését, civil szervezeteinek aktivitását és a Temesvári Magyar Napok jelentőségét, amely a helyi magyarság számára identitáserősítő eseménysorozattá vált. Hangsúlyozta, hogy míg a tömbmagyarság számára időnként nehezen értelmezhető, miért nem lehet határozottabban képviselni a magyar ügyeket a külhoni magyarság minden közösségében, addig a szórványban a túlélés kulcsa éppen a partnerségen és együttműködésen alapuló jelenlét. A Temesvári Magyar Napokhoz hasonló rendezvények mind azt bizonyítják, hogy a szórványban is lehet élő és önszerveződő magyar közösségi életet fenntartani. Hozzátette, hogy a külhoni fiatalok aktivitása sok esetben meghaladja a magyarországi átlagot, hiszen többségük tagja valamilyen civil szervezetnek, és természetes számukra a közösségért végzett munka.
Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy az identitás nem önmagában létezik, hanem a közösségi kapcsolatokban, az együtt végzett tevékenységekben erősödik meg. Kántor Zoltán szerint a sikeres szórványstratégia nem csupán támogatások kérdése, hanem sokkal inkább azon múlik, hogy a helyi közösségek képesek-e önállóan gondolkodni, tervezni és kezdeményezni. Az előadó rámutatott, hogy a sikeres közösségi stratégia alapja minden esetben a helyi kezdeményezőképesség és szervezettség. Kisebb közösségekben is azok a személyek tudják életben tartani a magyarságot, akik képesek programokat létrehozni, összekötni az embereket, és a támogatási lehetőségeket közösségi célok szolgálatába állítani. A közösségi identitás – mint fogalmazott – nem önmagában létezik, hanem a találkozásokban, a közös munkában és a mindennapi együttműködésben válik élővé. Ahol akár száz-kétszáz fős magyar közösség is képes megszervezni a maga programjait, ott valódi megtartó erő jön létre – a közös élmények, a helyi intézmények és az emberi kapcsolatok hálózata révén.
Az est végén a közönség tagjai is megoszthatták gondolataikat, kérdéseiket, többek között a magyar és román fiatalok viszonyáról, a belső migrációs folyamatokról és a külhoni magyarság jövőjéről. A rendezvény barátságos, ugyanakkor gondolatébresztő légkörben zárult. A jelenlévők között számos helyi fiatal, civil szervezeti tag és oktatási intézmény képviselője is volt, akik a felvetett gondolatokat saját közösségi tevékenységükbe kívánják beépíteni. A Temesvári Közéleti Kávéház ezzel ismételten bizonyította, hogy fontos fórumává vált a szórvány magyarság jövőjéről folytatott szakmai és közösségi párbeszédnek.
(Szerző és képek: György Anna)
