Jelenlegi hely

"Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak"

/ Zödös Szabolcs /
zodos.szabolcs képe
"Epévé változék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget! Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága!" (Dsida Jenő)
Gyulafehérvári református templom ünneplőiAz istentisztelet előtti készülődésOmpolygyepűi koszorúzásA GMGK kápolnájában március 15-i megemlékezés

Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848. október 19. és 1849 januárja között zajlottak. A Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt császárhű románok, a császári haderő tisztjeinek irányításával, több mint 8000 magyart mészároltak le, ezzel megváltoztatva Dél-Erdély etnikai összetételét. A románok 1848. május 15. és 17. között nemzetgyűlést tartottak Balázsfalván, ahol kijelentették, hogy szembeszállnak a magyarokkal.

 A fenti információk tudatában mélységesen megrendülve, és kellő alázattal készültünk a márciusi eseményekről való megemlékezésre! A Dél-Erdélyben élő magyaroknak március 15-én nem csak a 12 pont, és Petőfi, esetleg a Pilvax jut eszébe, hanem bizony gyászos, baljós eseménysorozat emlékei kísértik gondolataikat. A forradalom eszméit itt gyalázatos tettek árnyékolták be, és számomra is március idusa már nem csak az ünnep, a 12 pont, Petőfi, és a dicső forradalom, hanem a gyász napja is egyben!

A megemlékezések több napon, és helyszínen zajlottak, felemelő érzés volt számomra ezeken tevékenyen részt venni. A gyulafehérvári református templomban március 12-én az istentisztelet után, a GMGK 10. évfolyamos diákjai  tartottak ünnepi előadást "Nyergelj, fordulj" címmel (felkészítő tanáruk Dimén Erika), és közreműködött a gyulafehérvári férfikórus, amely általam szerveződött, és amelynek én is tagja vagyok. Nagy lelkesedéssel készültünk a megmérettetésre. A kórus szakmai vezetője, Bakos Levente vezetésével a líceumi diákok gyönyörűen, több szólamban énekelték el a Szózatot. Kiss Richárd Mihály pedig Erkel Ferenc, Bánk bán című operájának leghíresebb áriáját, a "Hazám, hazám"-at énekelte lelkesen, több alkalommal is. Az eseményen jelen voltak a Bethlen Gergely Hagyományőrző Egyesület tagjai is: Bándi Szilárd, és Dimén Levente huszárok.

Még ezen a napon, a református egyházközösség által biztosított szeretetvendégséget követően, az ompolygyepűi emlékműnél folytatódott az ünnepi megemlékezés, és koszorúzás.

 Az 1848-as zalatnai mészárlás áldozatainak emlékművénél Ompolygyepűn, közös csoportkép készült.

Zalatna bányavárost felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepű határában lemészárolták. 700 magyar esett itt áldozatul.

Beszédet mondtak: Lőrincz Helga (RMDSZ megyei elnöke), Dr. Gudor Kund Botond (a gyulafehérvári Református Egyházközség esperese), és Kovács Mihály (a GMGK történelem tanára).

Az eseményen jelen voltak Fehérvár ifjú cserkészei, és a férfikórus is, akik énekkel tisztelegtek az áldozatok előtt. Áldást mondott Vajasd lelkésze, Barta Aladár. A Jókai regény (A kőszívű ember fiai) ihlette darabot 15-én az iskola kápolnájában,19-én pedig Búzásbocsárdon, és Vajasdon tűztük műsorra, ahol kísérő műsorként szavalatok, énekek, néptánc előadások színesítették a napot.