A nyitracsehi Közösségi Házban bemutatott tablókiállítás az Árpád-ház női szentjeinek emlékezetét mutatja be itthon és a világban, erre az alkalomra Szent Piroska alakját állítva a középpontba.
Az esemény zenei nyitányaként Földessy László pánsípművész egy gyönyörű Szent László Himnuszt adott elő magyar és latin nyelvű énekkel, majd a kiállítás szervezője, id. Dr. Csámpai Ottó köszöntötte a vendégeket és a kiállítás tulajdonosait, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület tagjait és elnökét, Dr. Messik Miklós urat Budapestről.
- Szent Piroska, a későbbi Szent Iréne bizánci császárnő emlékével először a 90-es évek elején kerültem közvetlen kapcsolatba egy isztambuli utazás során, a Hagia Sophiaban, ahol a szent legősibb és legismertebb mozaik ábrázolása látható. – emlékezett vissza személyes élményeire Csámpai Ottó.
Megdöbbentette, hogy milyen keveset tudunk ennek a kimagasló magyar szentnek az életéről, aki Nyitrához szorosan kötődik. Később kutatásai, oktatói és közösségi munkája során tudatosan törekedett rá, hogy mások számára is felelevenítse történelmi hőseink, szentjeink méltatlanul homályba vesző emlékezetét. A nyitracsehi kiállítás megszervezése is része ennek az értékmentő törekvésnek.
Csámpai Ottó ezután történelmi összefoglalóban ismertette Szent Piroska Árpád-házi és nyitrai gyökereit, amit érdemes újra felidézni:
„Szent István első királyunk fia Szent Imre herceg, 1031-ben tragikusan elhalálozott. Szobra ott van a csehi templom oltárának bal oldalán. Imre halála után új trónörököst kellett találni. A választás Vazul, vagy magyarosabban Vászoly hercegre esett. Ő Nyitra várában gyakorolta a kormányzás mesterségét. A hagyomány szerint a nyitrai várban található Vazul tornya. És azért, hogy ne ő foglalja el a királyi trónt, Vazult megvakították és a fülébe forró olajat öntöttek. Ez 1037-ben történhetett.
Szent Istvánnak, aki ekkor már nagy beteg volt, sikerült Vazul három fiát, Leventét, Andrást és Bélát kimenekíteni az országból. István 1038-ban meghalt. Később a három fiú visszatért, akikből kettő András és Béla király lett. Béla egyik fia volt László herceg, aki 1077-ben lépett a királyi trónra és az első lovagkirályként vonult be a történelmünkbe. Nyitrán nagy kultusza van, bizonyos források szerint ott is halt meg. A piaristák temploma Szent László nevét viseli és az egykori vármegye, a mai megye címerében is a lovagkirály alakja látható.
Szent László király felesége rheinfeldi Adelhaid és ebből a házasságból 1088 körül született Piroska, akit 1104-ben férjhez adtak Iohannesz Komnénosz bizánci herceghez, akiből később császár lett, s így Piroska lett a császárné, aki a keresztségben új nevet kapott – Eiréné – Irén, ami békességet jelent. Később, amikor vagyonát szétosztotta, és szerzetes lett, új nevet kapott – Xéné, vagyis Idegen. Nemcsak azért mert a távoli Magyarországról származott, hanem mert a földi élet számára idegenné vált, mert ennél fontosabbnak tartotta a „mennyei polgárságot” (Fil 3,20). 1134. augusztus 13-án halt meg.
A kiállításmegnyitó Dr. Messik Miklós vetítéssel egybekötött előadásával folytatódott. Bevezetőjében bemutatta a kiállítást létrehozó MEVE Magyar Emlékekért a Világban Egyesület hitvallását, sokoldalú magyar kulturális tevékenységét, eredményeit. Munkájuk számos hazai és külhoni előadás, kiállítás megvalósításában, emlékhelyek létrehozásában és gondozásában, valamint kiadványok életre hívásában öltött testet, melybe bepillantást kaphattunk.
A Nyitracsehin bemutatott tablók részei annak a kiállításnak, mely „Magyar karitatív szentek, hercegnők, királynék” emlékeit mutatja be, kiemelve példamutató és korukat messze megelőző szociális tevékenységüket. A tárlat életrajzi szövegekkel, illusztrációkkal tárja elénk az Árpád-ház női szentjeinek és boldogjainak legszebb hazai és külhoni ábrázolásait, emlékhelyeit.
Az Európai uralkodóházak közül az Árpád-ház adta a legtöbb szentet és boldogot az egyháznak. Szent László király leánya, Piroska hasonlóan a világban legismertebb és legtöbbet ábrázolt magyar női szenthez, Szent Erzsébethez, idegenbe szakadva vált az ott élők szeretett császárnéjává, majd az egyházban tisztelt női eszménnyé, szentté. A szociális gondoskodást ő is a korát messze meghaladó módon gyakorolta. Megalapította a Pantokrátor-kolostort, mely intézményes formában biztosította a betegek kórházi ellátását, az idősek és elesettek gondozását.
Az előadás során Dr. Messik Miklós sorra bemutatta azokat a helyeket, ahol ápolják és őrzik ennek a rendkívüli magyar királylánynak az emlékezetét Európa különböző tájain, Dublintól Ciprusig. Magyarországon templomok festményei, üvegablakai vagy éppen Szent Piroskáról elnevezett óvoda és iskola tanúskodik az élő tiszteletről.
Itt Nyitra vidékén ez a kiállítás is jelét adta a múlt iránti tiszteletnek és a magyar kultúra iránti felelősségnek. Az esemény végén lehetőség volt a kiállítás egyéni megtekintésére és a kötetlen beszélgetésre. Köszönjük a kiállítás megálmodóinak, létrehozóinak és az esemény szervezőinek önzetlen munkájukat. A kiállítás május 22-ig tekinthető meg a nyitracsehi Közösségi Házban.
