Tudástár

Kevesen tudják, hogy a helyi magyarság életében nagy szerepet játszott a Kárpát-medence különleges természetvédelmi területeként is számon tartott „Magyar Szahara”. Ez a különleges, egykor homokdűnékkel borított homokpuszta Belgrádtól 60 km-re, a történelmi Bánság dél-nyugati vidékén helyezkedik el. Kiterjedése megközelítőleg 350 km².

Tovább

A nagykikindai járgányos szárazmalom Vajdaság egyik jelentős műemléke. A 19. század legvégén épült malom az egyetlen a Kárpát-medencében, amely a vele egybeépített malomházzal együtt a mai napig eredteti formájában áll és működőképes.

Tovább

Ebben a cikkben szeretném bemutatni kicsit Magyarbecét, ahol tanítok és az ott élő gyerekeket, akiket van szerencsém tanítani.

Tovább

A módszer gyimesi jellegét és tájspecifikusságát több tényező is meghatározza. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a néprajzi értelemben vett szellemi és tárgyi kultúrájuk minden szeglete megőrizte azokat az archaikus jegyeket, amiktől Gyimesben ezt a módszert nem csak, hogy ismerik, de alkalmazzák is a mai napig.

Tovább

A módszer gyimesi jellegét és tájspecifikusságát több tényező is meghatározza. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a néprajzi értelemben vett szellemi és tárgyi kultúrájuk minden szeglete megőrizte azokat az archaikus jegyeket, amiktől Gyimesben ezt a módszert nem csak, hogy ismerik, de alkalmazzák is a mai napig.

Tovább

Az adventi idő az év legemelkedettebb időszaka, a szellemi és fizikai megpihenés, a csodavárás ideje.

Tovább

Minden nemzetnek a saját nyelve a legszebb, s egyik legtalálóbb elnevezés erre a világon a magyar „anyanyelv” kifejezés.

Tovább

A Mezőség szívének egyik - szinte színmagyarnak megmaradt - falva Vice, mely Beszterce-Naszód megyében található. Közigazgatásilag Apanagyfalu községhez tartozik. A Mezőség északkeleti részén fekszik apró magyar szigetként, dombokkal körül ölelt területen, a Mélyes patak völgyében. Besztercétől délre 60, Bethlentől 22, Kolozsvártól pedig északra, 110 kilométerre található.

Tovább

Erdélyi szászok, magyarok és örmények

Az Árpád-korban kezdődött meg Erdély nyugati mintájú civilizálása, a magyarok, székelyek és a behívott, betelepülő hospes népelemek, így a szászok településszerkezetének kialakulása.

Tovább

Az ismert dokumentumok alapján Nagybánya alapítása IV. Béla idejére, pontosabban az első tatárjárás utáni időszakra (1241) tehető. A város első csonkán ránk maradt oklevele Károly Róbert uralkodásának idejéből, 1327-­ből származik.Ebben a települést Zazarbánya néven említik.

Tovább