Tudástár

Fábián Loránd István Székelyudvarhelyről érkezett a Bánságba, hogy Temesváron orvosi műszerészetet tanuljon. Immáron harmadik alkalommal választották meg egyhangúlag a Temesvári Magyar Diákszervezet élére. Működése alatt a Temesváron tanuló magyar egyetemisták közösségi élete hosszú mélyrepülés után ismét virágzásnak indult. Az alábbi interjúban arról mesélt nekem, hogy az őt körülvevő lelkes csapat összjátékával hogyan jutottak túl a kezdeti nehézségeken, és milyen jövőt képzelnek el a magyar diákság számára a bánsági szórványban.

Egy vidám táncmesével érkezett a medgyesi gyerekekhez a Háromszék Táncegyüttes december 14-én, szerda délelőtt. Magyar ovisokkal és a Báthory István Általános Iskola diákjaival telt meg a Traube színházterme, ahol egy pisszenés nélkül izgulták végig az Igaz Legény kalandjait és szorítottak a Szomorú Királylánynak, hogy rátaláljon saját hangjára.
„…A palota felett egy ékesen zengő madár töltötte be az eget. Olyan szép volt, hogy olyat még a világon emberfia nem látott. Varázsénekétől még a némák is dalra fakadtak, s a haragosok is megbékéltek egymással. Honnan ismerem énekét? – kérdezte dajkáját a kis királylány. - Mert te, édes leányom, ezzel a dallal jöttél a világra – mondta az.

2016. december 8-án áldották meg a restaurált kőkeresztet, melyet Lépes György erdélyi püspöknek állítottak Marosszentimrén 1442-ben, annak emlékéül, hogy Hunyadi János oldalán harcolt a törökök ellen. A kereszt hányattatott, több évtizedes sorsát egy gyulafehérvári magánszemély kertjében töltötte. A ceremónia nem volt hosszadalmas, de azon rövid időre a Nap is előbújt rejtekéből tudatva velünk, jelenlévőkkel, hogy igen magasztos pillanatnak lehetünk tanúi. Az emlékkeresztet Jakubinyi György érsek áldotta meg a kis-és nagy szeminárium növendékei valamint elöljáróságainak jelenlétében.

25 év telt el a vukovári honvédő háború óta. Azóta is minden év novemberében megemlékeznek az ostromról, a halottakról, a városban rekedt emberek kilátástalanságáról, az egyszerű polgárokból lett honvédőkről és a kórházból kiráncigált, és a város határában legyilkolt számtalan áldozatról... November 16-án a magyarok is lerótták tiszteletüket az emléktemetőben. Majd a program zárása képpen egy kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a vukovári Magyar Házban. A Eszéki Magyar Főkonzulátus bocsátotta rendelkezésünkre Dormán László alkotásait. A művész a horvátországi magyarok által lakott vidékeket, településeket, udvarokat kutatta fel és képein, képkollázsain a boldog békeidők, a háború, és a háború utáni évek látszódnak...

Református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító: ezek a megnevezések egyaránt igazak Szenczi Molnár Albertra, aki korszakalkotó tudósa volt a magyar nyelvnek. A Szenczi Molnár Albert Napok keretében pedig olyan rendezvényekre került sor Szencen és vidékén, melyek az ő eszmeisége jegyében a nyelvművelés fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az Ady Endre Diákkör a prágai magyar egyetemistákat tömörítő diákszervezet. A társulat küldetése egy olyan közösség létrehozása, amely képes biztosítani a magyar diákok számára egyfajta második „otthont” a cseh fővárosban, amely lehetőséget ad a nekik, hogy használhassák anyanyelvüket, kapcsolatba kerüljenek honfitársaikkal, megéljék nemzeti identitásukat – kialakítani azt a bizonyos szigetet a szárazföldön, ahogy a közösségben mondani szokás.

„Ezer fogoly küldi imáját az égbe,
Hallgasd meg hát Uram, kérésünket végre.
Könyörögve kérünk, segíts haza minket,
Bűneiben szenvedő fogoly népeidet.
Mi Atyánk, Úr Isten, ki fenn vagy az égbe,
Hallgasd meg hát sok-sok kérésünket végre.”

Erdélyország északi részén a Máramarosi havasokban, valahol a román-ukrán határ mellett van egy város, Máramarossziget. Ez a kis, feledésbe merült városka nagyon sok hírességgel büszkélkedhet, elég csak a nagybányai festőiskolát megalapító Hollósy Simon festőművészre vagy a helyi líceum névadójára, Leővey Klára írónőre gondolni, de innen származik még Asztalos Sándor honvédezredes, és nem utolsó sorban Prielle Kornélia színművésznő, valamint Szabó Aurél ügyvéd is, aki korának igen megbecsült személye volt, nagy tudását az általa összegyűjtött több ezer kötetet számláló magánkönyvtár is bizonyítja.

A hertelendyfalvi református gyülekezet évi rendszerességgel szeptember utolsó hétvégéjén kétnapos ünnepi rendezvénnyel emlékezik meg az 1902-ben épült legdélibb délvidéki református templom felszentelésének évfordulójáról.

A kukorica először Erdélyben jelent meg az 1600-as években, majd az 1700-as években Magyarországon is. A múlt század elejéig a szegényebb családok táplálkozásában jelentős szerepet töltöttek be a kukoricából készült ételek.